bezár
 

art&design

2014. 06. 20.
A történelem ösvényén Tatabányán
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A tatabányai múzeum Ember és természet kapcsolata az Által-ér völgyében című új állandó kiállításán a Múzeumok éjszakáján esti tárlatvezetéseken kalauzolják végig a látogatókat a történelem ösvényén, bemutatva, mit kapott és mit vett el az ember a természettől

prae.hu

Kiss Vendel, az intézmény igazgatóhelyettese az MTI-nek elmondta, hogy a napokban megnyílt állandó kiállítás az ember természethasználatán keresztül mutatja be a térség történetét az Árpád-kortól az 1970-es évek végéig.
    
A kiállításon makettek jelenítik meg a honfoglalók által használt és a térségben feltárt háztípusokat. A tárlókban láthatók a házmaradványokból előkerült leletegyüttesek, például cserépbográcsok. A tárgyak Tatabánya-Dózsakert, Bánhida városrészek építésekor és Vértesszőlős határában kerültek elő.
    
Külön vitrinben látható válogatás egy négyezer darabos éremleletből. Az ezüstpénzeket a tatárok elől vászonzacskóba csomagolta és fazékban rejtette el az egykori tulajdonos. A kincset 1992-ben találták meg Bánhidán csatornaásás közben. A friesachi dénárok és a magyar lemezpénzek elé nagyítót helyeztek, ezt a látogatók a tárló alján található nyilak megérintésével a megszemlélni kívánt érem elé irányíthatják.
    
A török kor utáni újjáépítéssel intenzívebbé vált a természethasználat, megsokasodtak a malmok, előtérbe lépett az erdőgazdálkodás, a fuvarozás és a vadászat, a szőlőtermesztés. Ezt az időszakot kádárszerszámok, egy présház és vadászfegyverek idézik meg. A fegyverek között látható egy lefűrészelt csövű és egy teljesen házi készítésű golyós puska, amelyeket orvvadászatra használtak.
    
A táj képét végérvényesen megváltoztatta, hogy 1896 tavaszán megkezdték az első akna mélyítését. Az építőket egy csoportképen örökítették meg, a kiállításon ezt a felvételt akkorára nagyították, hogy minden munkás szinte életnagyságban látható.
    
A térben megidézték a környék arculatát a 80-as évek végig meghatározó csilléket és az egész várost átszövő, éjjel-nappal üzemelő drótkötélpályákat és sínpárokat. Egy nagyméretű maketten ábrázolták a bányászat fénykorának építményeit és a bánya kiszolgáló létesítményeit.
    
A látogatók érintőképernyőn jelölhetik ki a karbidgyár, a cementgyár, a kőbánya, a fatelep, a munkásfürdő, az erőmű és más létesítmények kicsinyített mását, valamint a terepasztalon a célpontok között közlekedő vonatot is vezérelhetik.
    
A kiállításban helyet kapott egy korabeli munkásbusz belseje, ahol a felhasznált anyagokkal még a hetvenes évek "buszszagát" is sikerült felidézni. A jármű szélvédőjére az alábányászott településrészek elmúlásáról és a panelházak születéséről vetítenek képeket korabeli zajok kíséretében.
    
A 70-es éveket egy Csemegebolt jeleníti meg, a drótkosárban Fecske cigaretta, Ultra mosópor, Százszorszép bonbon, üveges tej és rózsaszín babasampon. A kiállítás utolsó tere egy szobabelső a szocializmus fénykorának jellemző bútoraival és központi helyet elfoglaló Tisza televízióval.
nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

art&design

GHOST MINUTES – SALT HOURS – FORDITE DREAMS a kisterem galériában
art&design

Bánkúti Gergő: Kőszikla a házam, zöld mező takaróm című kiállításáról
art&design

Bemutatták a Vasarely regényes évszázada című könyv bővített kiadását

Más művészeti ágakról

színház

Bach Kata színművész teljesítménykényszerről, elakadásról, határtartásról
Hová tűnt „a kortárs irodalmi termés legjava”?
Sugár Viktória és Kita Michihiro Pesti bérházak. Stílus, mintázat, fejlődés című könyvéről
gyerek

Egész napos családi program a Dürer Kertben


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés