bezár
 

irodalom

2014. 07. 21.
Meghalt Papp-Kincses Emese irodalomtörténész
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Hosszas betegség után 71 éves korában vasárnap meghalt Papp-Kincses Emese csíkszeredai irodalomtörténész, egyetemi oktató, az erdélyi magyar közélet jeles alakja - közölte az MTI-vel a család.

Papp-Kincses Emese 1943-ban született Marosvásárhelyen, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar-német szakán diplomázott 1965-ben. A két világháború közötti erdélyi magyar történelmi regényről írt értekezésével szerezte meg 1979-ben az irodalomtudományok doktora címet.
    

prae.hu

1991 és 1994 között az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alelnöke volt. Oktatói pályája során székelyföldi középiskolákban, majd a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tanított. Az erdélyi magyar közélet aktív tagjaként rendszeresen közölt publicisztikai írásokat az erdélyi magyar sajtóban.
    

Közéleti szereplését az 1999-ben megjelent Virrassz velem című vallomásos számvetéskötetben idézte fel. 2006-ban Ha meglebben a függöny címen regényt, 2008-ban Gonosz novellák címen elbeszéléskötetet jelentetett meg. Siklódi Ferenccel közösen írt Fekete tükör című "látványregényét" júniusban mutatták be Csíkszeredában.
    

Átdolgozta Páskándi Géza A költő visszatér című rockoperáját, amelyet Csíkszeredában Ne késsetek, harangok címen mutattak be 1996-ban. Megkedvelvén a műfaj sajátosságait, később Árpádházi Szent Erzsébetről, Székely golgota címen a Madéfalvi veszedelemről, majd Szent László királyról írt és rendezett oratóriumot illetve rockoperát Csíkszeredában.
    

Az erdélyi magyar közéletben és az erdélyi magyar kultúra ápolásában betöltött szerepéért több díjat is kapott. Munkásságát 2002-ben EMKE-életműdíjjal, 2007-ben Julianus-díjjal, 2010-ben a Németh Géza Egyesület díjával, 2014 februárjában pedig a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetéssel ismerték el.
    

Papp Kincses Emesét szerdán 15 órakor temetik Csíkszeredában a Szentlélek utcai temetőben. A gyászszertartást Tőkés László végzi.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 35. számáról
Kosztolányi Dezső Levelezése II. 1908–1913. S. a. r.: Sárközi Éva. Lektorálta: Buda Attila és Veres András. Budapest, 2026, ELTE HTK – L’Harmattan.
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 32. számáról

Más művészeti ágakról

Cseresznyéskert – Royal Shakespeare Company, Swan Theatre, Stratford-upon-Avon
A Werther koncertszerű előadása a Salzburgi Ünnepi Játékokon
Szakonyi Károly a szocioriport és a hangjáték kapcsolatáról, és a rádiódramaturgia mibenlétéről
Az építészet és az irodalom rokonlelkűségéről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés