A Feuilletonban Fried Ilona gondolatait olvashatjuk a Théâtre du Soleil Ici sont les dragons című előadásáról, amelynek középpontjában az ukrajnai háború előzményei állnak. „Mit tehet a színház a háború ellen?” – merül fel a kérdés cikk szerzőjében a darab kapcsán.

A lapszám lírai anyaga Szeles Judit verseivel indul. A Hatalomátvételben és az Afrikai szerelemvirágban egyaránt növényekről olvasva ismerhetjük meg a szereplők problémáit. A Tárcatárban Balázs Attila egy szaunaköntösbe bújtat gondolatokat a háborúskodásról. A könnyed hangvétellel induló írás zárlata sokáig az olvasóval marad: „Várni-várni a végtelenségig: arra az ő mártírrá lett egy szál fiára”.

Egy katolikus gimnázium igazgatóhelyettes kifordított értékrendjéről, egy önzetlen pedagógusról, és egy csípőficamos diákról ír Kiss Judit Ágnes Csókolom, tanárnő! című novellájában. Az események kibontakozásával egyre inkább megkérdőjeleződik az igazgatóhelyettes jóindulata.

Gervai András A fürdőkád című novellájában nem csupán a főszereplő neve (Fél Győző) a humor forrása.

Az idős Győző kádbeszerzési kísérleteit bemutató írás hangvétele keserédes, bár jót mosolygunk a bácsi tetteinek következményein, halálának körülményei sajnálkozást váltanak ki. Nyíri Katalin egy kiüresedett házasság mindennapjaiba enged bepillantást A hús hiányában. A férj nem csupán a vegetáriánus étrendet viseli nehezen, a hús mellett mást is hiányol a kapcsolatukból. A szerző tűpontos képei („Anita minden falat után letörli a szájáról a paradicsomszószt”), és a gondosan adagolt groteszk elemek az írás erősségei.

A novellákat Lesitóth Csaba versei követik, amelyeket a központozás és versszakok hiánya köti össze. A Delphoi platformban kaotikus és bizonytalan hangulat uralkodik („a fény az egyetlen, ami nem hazug / de ebben sem lehet biztos”), a Tűrések és illesztések arra fókuszál, hogy mi az, ami eldönthető vagy irányítható a női lét tükrében. A HS1.0-ben egy újragondolt teremtéstörténetről olvashatunk.

Adorjáni Panna Körbe című regényéről a Követési távolságban Károlyi Csaba írt.

A címnél és a szerkezetnél csak a narrációt tartja jobbnak, ami véleménye szerint „végig a regény nagy erénye marad”.

A főbb témák (szórakozás, szerelmek, magány) mellett a regényben megjelenő istenkeresést, és a borítót is említi. Az Ex librisben Tunyogi László ajánl négy művet kortárs magyar szerzőktől. Bognár Péter Lovagoljon Perzsiába a halál! című regényét vallomáskötetnek tartja, Fehér Renátó A merénylők fénykora című műve kapcsán pedig megjegyzi, hogy a kötet „a kort, az embert magát boncolja”. Schein Gábor Egy kutya evangéliuma című regényét ismerteti, majd Tóth Krisztina Kánkán az üvegpadlón című kötetét méltatja, kiemelve a kötet humorát és váltakozó nézőpontjait.

Zeck Julianna Havas Juli harmadik regényéről írt (Második csillag jobbra) kritikájában egyetért a kötet kiadójával, akik bestsellerként tekintenek a regényre. Bár „megható történetnek” nevezi, néhány helyen valószerűtlennek tartja. Schäffer Erzsébet A hetedik ajtó – Történetek útközben című kötetéről Bakos Gergő írt. A cikk írója szerint a kötet újdonságokat hoz az életműbe és „nem csupán a megszokott hangot hozza vissza”. Felhívja a figyelmet a kötetben többször előforduló hetedikajtó-motívumra, és a szintén jelentős „mértéktartó bátorságra”, amire a könyv üzeneteként tekint. 

„A Szentháromság vérbeli történelmi krimi, nem habkönnyű hétvégi olvasmány” – foglalja össze véleményét Gajdó Ágnes Gráczer L. Tamás regényéről.

A szerző cikkében említi a sorozat előző részeit, majd ismerteti a regény középpontjában álló gyilkosságot. Vida Kamilla Demográfiai csúcs című verseskötetéről Maros Márk és Nagy Balázs Péter írt a Ketten egy új könyvről rovat hasábjaira. Maros kitér a kötet keretrendszeréül szolgáló Kónya-Pető vitára, az irodalomkritika költészetre gyakorolt hatására, valamint a szerző szerkezeti és beszédpozíciós megoldásaira is. Véleménye szerint az alulpoetizált versbeszéd lírai potenciálja nem marad kiaknázatlanul. Nagy a Demográfiai csúcsot a szerző előző kötetének a nagytestvérének nevezi, kiemelve a versek tétjeit és hangsúlyait. Kihangsúlyozza a Naplójegyzet című írást, valamint a nyitóverset is. Megállapítása szerint az utókor a kötetet „egy irodalmi közeg lenyomataként” fogja értelmezni.

Az aktuális lapszám kapható az Írók Boltjában és az újságárusoknál.