bezár
 

irodalom

2015. 01. 21.
Egymilliót remélnek Alan Turing kéziratáért
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A várakozások szerint legalább egymillió dollárért (272 millió forint) cserél gazdát Alan Turing második világháborús brit kódfejtő kézirata a Bonhams áprilisi aukcióján New Yorkban.

A különleges dokumentum 1942-ből származik, abból az időből, mikor Turing a nácik híres, a németek által megfejthetetlennek hitt Enigma-kódjának feltörésén dolgozott a Londontól északra fekvő Bletchley Parkban.
    

Az április 13-i aukció valószínűleg profitálni fog a Turing életét és munkásságát övező nagyfokú érdeklődésből, amely a Benedict Cumberbatch főszereplésével készült és nyolc Oscar-díjra jelölt, Kódjátszma című hollywoodi filmnek köszönhető.
    

A Bonhams szerint az 56 oldalas dokumentum "majdnem biztosan az egyetlen még létező Turing-kézirat, amely ilyen terjedelmű". A matematikai jelöléssekkel és a komputertudománnyal foglalkozó dokumentumot, amely "lenyűgöző betekintést nyújt egy zseni gondolkodási folyamatába", most először láthatja a nagyközönség.
    

Az aukciósház szerint a kézirat legkevesebb egymillió dollárért cserél gazdát a liciten. A befolyó összeg egy részét jótékonysági szervezetnek adományozzák - adta hírül a The Daily Mail című brit lap internetes kiadása.
    

Turing rakta le a modern számítástechnika alapjait, meghatározta a mesterséges intelligencia kritériumait, feltörte a német hadsereg titkos kódjait, amivel egyesek szerint milliók életét mentette meg és lerövidítette a háborút.
    

A matematikuszseni 1954-ben, 41 éves korában hunyt el ciánmérgezésben - öngyilkos lett -, miután az akkor Nagy-Britanniában még üldözött homoszexualitása miatt 1952-ben elítélték a "jó erkölcs megsértéséért", és gyógyszeres kasztrálásra kényszerítették. II. Erzsébet királynő 2013-ban, hat évtizeddel Turing tragikus halála után kért hivatalosan bocsánatot a kódfejtővel való bánásmódért.
    

A hamarosan kalapács alá kerülő kéziratot tartalmazó egyszerű jegyzetfüzetet Turing annak idején egy cambridge-i papíráruboltban vásárolta, amikor a híres King's College diákja volt. A dokumentumot, sok egyéb irattal együtt, később barátjára és matematikustársára, Robin Gandyre hagyta. A jegyzetfüzet üres oldalait Gandy naplónak használta, amelyben "halott apafiguraként" említette néhai barátját.
    

A Bonhams szerint a dokumentumra csupán Gandy halála után bukkantak rá személyes holmijai között.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Bognár Péter Lovagoljon Perzsiába a halál! című könyvéről
Nádas Péter 84, emléklapok
A Társadalmi traumafeldolgozás: koncepciók című kerekasztal-beszélgetésről
Fehér Renátó A merénylők fénykora című kisregényéről

Más művészeti ágakról

Kié volt a színpad az elmúlt 20 évben?
Külföldön Sikeres Magyar Művészek

A Római Magyar Akadémián november 15-ig látogatható a kiállítás
Külföldön Sikeres Magyar Művészek

Matematikai Kutatóintézet volt főigazgatója lett az HUN-REN elnöke
Beszélgetés az Üveggolyó-könyvek gyermek-és ifjúsági színházi adaptációjáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés