Jonathan Franzennel az idei könyvfesztivál díszvendégeként találkozhattak rajongói; az amerikai írótól most Diszkomfortzóna című önéletrajzi esszékötetét jelentette meg az Európa - mondta el az MTI-nek M. Nagy Miklós, a kiadó igazgatója.

A kötet írásai egyfajta önéletrajzi regénnyé állnak össze. "Aki olvasta már Franzen nagyregényeit, annak izgalmas lesz felfedeznie, milyen élményanyagból születtek meg a Szabadság és a Javítások hősei, de egy nagy alkotó íróvá cseperedésének története is mindig érdekes" - jegyezte meg az igazgató.

A Diszkomfortzóna pszichológiailag nagyon finom, izgalmas olvasmány, egy érzékeny, visszahúzódó fiú története, akiben óriási ambíció van, de nem szereti a nyilvánosságot - fűzte hozzá.

M. Nagy Miklós nem titkolta, hogy Barna Imre új Salinger-fordításáról óriási viták dúlnak, arról is, hogy "merte" megváltoztatni a Zabhegyező címet. "Sokan az új cím ellen érveltek, de úgy gondolom, hogy sokkal több minden szól mellette, ráadásul a jogtulajdonossal kötött szerződésünk is kiköti a cím szó szerinti fordítását, így lett Rozsban a fogó" - magyarázta.

Az igazgató hangsúlyozta, hogy a Catcher in the Rye cím az angolban is furcsán hangzik, ugyanakkor van értelme a regény kontextusában, míg a jól hangzó Zabhegyezőnek semmi, az új fordításban most a regény fő motívuma feltárul magyarul is.

Az Európa megjelentetett egy óriási Salinger-életrajzot is: David Shields és Shane Salerno gigantikus művét erről a "különleges, rejtőzködő íróról", aki óriási sikere után évtizedekre visszavonult a nyilvánosság elől. A szerzők rengeteg olyan emberrel beszéltek, akik ismerték Salingert, így az író egész élete szépen összeáll a sok nézőpontú kötetben - ismertette M. Nagy Miklós.

Harmadik nagy újdonságként a kiadóvezető az új Milan Kundera-regényről szólt. A Franciaországban élő cseh író hosszú idő után jelentkezett friss kötettel. A rövid, de nagyon intenzív írás finom szatírája mai világunknak, amelyből ugyanakkor nem hiányzik a szocializmusra való visszatekintés sem; esszéisztikus regény, rengeteg gondolattal - jellemezte A jelentéktelenség ünnepe című könyvet.

Mario Vargas Llosa új kötete is megjelent a könyvfesztiválra, A diszkrét hős a chilei szerző harmadik Don Rigoberto-regénye. M. Nagy Miklós szerint az előző kettő bravúros erotikus regény volt, a trilógia harmadik része már inkább erkölcsi kérdéseket boncolgató, ám könnyed, derűs, nagyon olvasmányos írás.

Javier Cercas a mai spanyol irodalom első számú csillaga, aki többnyire dokumentarista regényeket ír: valóságos történeteket talál, és azokat felfejtve próbál eljutni irodalmi eszközökkel a teljes igazságig, de persze mindig kiderül, hogy ennek megismerése lehetetlen. Mint M. Nagy Miklós elmondta, A határ törvényei is egy valóságos személy, egy legendás spanyol bűnöző története, akiből egyfajta népi hős lett; a regény a Franco utáni Spanyolország nagy társadalomrajza, ugyanakkor egy nagy szerelmi háromszöget bemutató fikció.

Reinaldo Arenas Magyarországon jószerével ismeretlen író - fűzte hozzá -, magyarul eddig még semmi nem jelent meg a 20. századi kubai irodalom nagy klasszikusától, aki a castrói forradalom híve volt, de ösztönösen szabad művészként és homoszexuálisként sem viselte el a kiépülő diktatúrát, és elmenekült szülőföldjéről.

A Mielőtt leszáll az éj megjelentetésével az Európa nagy hiányt pótol: Arenas ebben a halála előtt diktált önéletrajzi ihletésű főműben visszatekint a castrói Kubára - mondta el az igazgató.

A kiadó magyar szerzőitől is olvashatók új kötetek: Vámos Miklós Ének évada és Háy János Hozott lélek című kötetei mellett Egressy Zoltán Lila csík, fehér csík címmel írt könyvet a hetvenes évek Magyarországáról és Törőcsik Andrásról, az "utolsó magyar futballzseniről". M. Nagy Miklós úgy vélte, ez Egressy legőszintébb, legkitárulkozóbb könyve.

A kiadó igazgatója igazi irodalmi csemegeként értékelte J. R. R. Tolkien Beowulf-fordítását. A Gyűrűk Ura szerzője nemcsak prózai fordítást készített az óangol eposzból, hanem megírta mint mesét, sőt énekmondóként meg is verselte.

Monumentális munkaként szólt az igazgató Jörg Baberowski Felperzselt föld című Sztálin-életrajzáról: a német szerző amellett, hogy számos új dokumentumot felkutatott, hihetetlen erővel mutatta be a korszak borzalmait.

Krzysztof Varga Mangalicacsárdás című kötete a lengyel szerző Turulpörkölt című könyvének folytatása; szellemes, ironikus írás a magyarokról, amely remélhetőleg majd ugyanolyan indulatokat kavar, mint a korábbi - tette hozzá M. Nagy Miklós.

Vladimir Nabokov összegyűjtött elbeszéléseinek Első szerelem című második kötetével lezárult az orosz író életműsorozata, így immár minden prózája olvasható magyarul. Viktor Pelevin orosz vámpírregénnyel jelentkezett, a magyar származású Bruck Edith deportálásának történetét dolgozta fel, az osztrák Clemens J. Setz-től pedig különös hangulatú pszichothrillert jelentet meg az Európa Kiadó.