Földváryné Kiss Réka az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjával közösen rendezendő konferencia lényegét úgy foglalta össze: együtt gondolkodnak a diktatúra működéséről a nemzetiszocialista, majd a kommunista diktatúrát is megtapasztalt közép- és kelet-európai térség, és az utóbbit szerencsésen át nem élt nyugat-európai országok történészeivel.
    

Fontos tudni, hogy milyen elképzelések voltak a világ nyugati felében a Szovjetunió és a szovjet blokk működéséről, és legalább ilyen fontos, hogy a keletiek elmondják az új, feltárható források segítségével, hogyan rendezkedett be a szovjet diktatúra, hogyan működött a mindennapokban, és milyen áldozatokat követelt - hangsúlyozta.
    

Hozzátette: egyre több forrás nyílik meg mind Kelet-, mind Nyugat-Európában, hiszen bár a különböző országok levéltárai más-más szinten kutathatóak, a kommunista diktatúra bürokratikus volt, tehát nagyon sok iratanyagot hagyott maga után. Ma már nagyon sok minden megismerhető arról, hogyan fosztották meg az embereket a szabadság mindennapi lehetőségétől. A megismerhetőség mellett pedig legalább ilyen fontos, hogy a diktatúra alaptulajdonságai elbeszélhetőek legyenek keleten és nyugaton egyaránt, hogy az európai történelmet egy közös emlékezéskultúrában tudjuk a nyilvánosság elé tárni - emelte ki Földváryné Kiss Réka.