Emlékeztetett: a négy évvel ezelőtti induláskori hárommal szemben most már 11 kategóriában pályázhatnak támogatásra a filmes alkotók, és a kiosztott támogatási összeg is évről évre nő.
    

"A pályázati rendszert folyamatosan fejlesztjük, cizelláljuk, de egyszerűsítjük is a szakmával egyeztetve", így az változásra képes - jegyezte meg, hozzátéve: az egyszerű pályázati rendszerrel éppen az volt a céljuk, hogy minél nagyobb mértékben támogassák az alkotói szabadság kibontakozását.
    

Kollarik Tamás az eredmények közé sorolta azt is, hogy a közmédia mellett a kereskedelmi csatornák visszajelzései is kedvezőek, ahogy a mozik nézőszámai is azt mutatják, hogy a közönség egyre inkább vevő a magyar alkotásokra.

A szakember hozzátette, hogy "nagyon örülök és gratulálok Nemes Jeles László cannes-i sikerének, és tiszteletreméltónak és támogatandónak tartom a Filmalap azon törekvését, amely arra irányul, hogy visszahozza a magyar filmekre a nézőket. A Médiatanács és a Filmalap szövetséges ebben az ügyben."
    

"Van olyan támogatott filmünk, amely csak múzeumi vetítések során 140 ezer nézőt ért el" - (Grabler Zsuzsa: "Virtuális vártúrák - Régi váraink új fényben") említ egy érdekességet Kollarik Tamás, hangsúlyozva: nem az az alapvető kérdés, melyik platformon találkozik a közönség ezekkel a művekkel, hanem hogy az értékes tartalom eljusson a nézőhöz idehaza és külföldön is.
    

Mint mondta, a cél az, hogy színvonalas és széles közönségréteg számára is befogadható produkciók készüljenek, aminek az is kedvez, hogy az európai és a hazai médiaszabályozás által is alkalmazott kvótarendszerek miatt is előnyben részesítik a televíziók ezen alkotások képernyőre vételét.
    

Az MTI kérdésére a szakember arról beszélt, hogy a támogatott független alkotások jogait nem szerzi meg a Médiatanács, a testületnek azonban az elvárása, hogy mindenképpen nagy nézettségű, országos csatornán is adásba kerüljenek ezek a produkciók.
    

Kijelentette, örülnek a közmédia nyitottságának, hogy értékükön kezelik ezeket az alkotásokat, de annak is, hogy van olyan kereskedelmi televízió, amelyik saját műsorsávot ad a Magyar Média Mecenatúra Programban támogatott alkotásoknak, és olyan is, ahol a korábbi nyertesek adják a hazai gyártású tartalom felét.
    

Megjegyezte, hogy számos természetfilmet, animációs- és dokumentumfilmet már több külföldi csatorna is megvásárolt, így a Magyarországon készülő, a Médiatanács által támogatott alkotások ott is láthatóak lesznek; ezek alkalmasak az ország és a magyar kultúra bemutatására, de országimázs-formáló erőnek sem utolsók.
    

A pályázati rendszer sikereként említette, hogy a magyar animáció zsenijei ismét rendeznek animációs filmeket Magyarországon, így az Oscar-díjas Rofusz Ferenc újabb alkotásokkal jelentkezik, de dolgozhat Jankovics Marcell, Gyulai Líviusz, Horváth Mária és Orosz István is.
    

Hangsúlyozta: éppen az animációs filmek területe volt az, ahol a szakmával konzultáltak a kezdeti, szűkebb támogatási keret bővítéséről, "mert láttuk, hogy milyen minőségű művek jönnek elő, kik pályáznak, és nagyon jól tudjuk, hogy a magyar animáció nemcsak idehaza világhírű".
    

A kísérleti és kisjátékfilmek területén is "elférne több támogatás, dolgozunk is ezen az ügyön" - jegyezte meg Kollarik Tamás; közlése szerint a pályázatokon hat-tízszeres a túljelentkezés.
    

Mint mondta, az elmúlt bő négy esztendőben mintegy tízmilliárd forint támogatást osztott ki pályázatokon a Médiatanács, ennek több mint felét a Mecenatúra Program keretében, filmalkotásokra.
    

A fennmaradó összeget rezsi- és más működési költségekre, illetve műsorkészítésre nyerhették el helyi rádiók, televíziók. Tavalyelőtt a lehetőségek olyan opcióval is bővültek, amelynek részeként közel negyven médiaszolgáltató digitális átállását támogatta a testület.
    

Kollarik Tamás emlékeztetett: bizonyos esetekben arra is esély van, hogy szinte teljes egészében támogatásból finanszírozzák az alkotásokat; tavaly év végéig a költségek 80, idén 75 százalékára pályázhatnak, a fennmaradó részt pedig az állami adójóváírásból fedezhetik.