bezár
 

irodalom

2015. 06. 11.
Felavatták Cervantes síremlékét Madridban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Katonai tiszteletadás mellett avatták fel Miguel de Cervantes spanyol író síremlékét csütörtökön a madridi San Ildefonso templomban.

400 év után helyezték örök nyugalomra Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha című regény világhírű szerzőjének maradványait, amelyeket tavasszal találtak meg a madridi Trinidad kolostor kápolnája alatti kriptában.
    

prae.hu

Az ünnepség előtti napon a maradványokat három nagyobb méretű urnában a rend apácái vitték be a templomba és helyezték el egy falfülkében, amelyet egy gránitlappal fedtek be.
    

"Itt az idő azt mondani: Don Miguel, a küldetés teljesítve" - fogalmazott ünnepi beszédében Madrid polgármestere, miután babérkoszorút helyezett el a síremléknél.
    

Ana Botella a legjobb spanyol irodalmárnak, a modern regény feltalálójának nevezte Cervantest, akinek ezért "mindig az adósai leszünk".
    

Cervantes maradványainak holléte eddig az évig ismeretlen volt. Egy régészekből, antropológusokból álló kutatócsoport tavaly áprilisban kezdett feltárásokat ott, ahol a feljegyzések szerint 1616-ban eltemették Cervantest. Az épületet 1673-ban átalakították, ezért az egykor ünnepelt író sírját áthelyezték, de a pontos helyét azóta nem lehetett tudni.
    

Az ásatások során a kutatók a föld alatt öt méterrel rábukkantak egy 60 négyzetméteres kriptára, és az egyik falfülkéből egy M. C. monogramos fakoporsó töredékei, köztük emberi csontok is előkerültek. Találtak a kor viseletének megfelelő XVII. századi ruhadarabokat is.
    

Francisco Etxeberria, a projekt vezetője elismerte, hogy 100 százalékos eredményt csak DNS-vizsgálattal lehetne elérni, de erre nincs mód, mivel az írótól nem maradt fenn DNS-minta. Ennek ellenére a szakértők biztosak abban, hogy a feltárt csontok között találhatók Cervantes és felesége Catalina de Salazár maradványai is.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Az FSA ötödik napja a Szigeten + Beszélgetés Molnár Péter rendezővel
Kosztolányi Dezső Levelezése II. 1908–1913. S. a. r.: Sárközi Éva. Lektorálta: Buda Attila és Veres András. Budapest, 2026, ELTE HTK – L’Harmattan.
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 33. számáról
Az Alföld 2026. augusztusi számáról

Más művészeti ágakról

Szakonyi Károly a szocioriport és a hangjáték kapcsolatáról, és a rádiódramaturgia mibenlétéről
Az építészet és az irodalom rokonlelkűségéről
film

A két film minden idők legnagyobb összbevételét hozta
Jonas Mekas és William Basinski


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés