Bajzik Zsófia elmondta: a Liget Budapest projektben az építészeti pályázat után jelenleg a zöldfelület-fejlesztési, vagyis a tájépítészeti pályázat van soron, már befejezték a kiírás előkészítési munkálatait. A pályázati felhívás összeállításakor - amellett, hogy több mint 200 civil szervezettel és intézménnyel egyeztettek - mások mellett bevontak ökológus, dendrológus, közlekedésfejlesztő, építész, továbbá tájépítész szakértőket. A bírálóbizottság összeállítása után, hozzávetőlegesen egy hónap múlva kiírják a nyílt, nemzetközi tájépítészeti pályázatot, amelyre olyan csapatok jelentkezését várják, amelyben hasonlóképpen, a megvalósításban is érintett minden szakterület képviselője jelen van.
    

A projektigazgató kifejtette: a parkfejlesztés célja a meglévő, értékes fák megóvása mellett a teljes zöldfelület megújítása, illetve egy világszínvonalú rekreációs és kulturális központ létrehozása. A tervek között szerepel a játszóterek és sportpályák felújítása, az illemhelyek és szeméttárolók megújítása, valamint új utcabútorok, kivilágított futókör, kutyafuttatók és új kerékpárutak kialakítása. Mindemellett a projekthez tartozik a park "intelligens üzemeltetésének" elindítása is, ez egyebek mellett fejlettebb öntözőrendszereket, koordinált szemétszállítást és közbiztonságot érintő fejlesztéseket jelent - tette hozzá.
    

Bajzik Zsófia emlékeztetett arra, hogy korábban már elkészítették a Városliget teljes körű geodéziai felmérését, továbbá azt az átfogó fakatasztert, amely mind a 6358 egyed adatait tartalmazza. A fejlesztés során biztos lesz olyan, hogy kivágnak majd egy-egy fát, de az építészeti pályázatot is úgy írtuk ki, hogy az új épületek vagy meglévők, vagy jelenleg burkolt felület helyére kerüljenek - fogalmazott. A kivitelezőknek pedig arra is figyelniük kell az építkezéskor, hogy kizárólag a burkolt felületeket használhatják például szállításra - fűzte hozzá.
    

Horn Márton, a Városliget Zrt. kommunikációs vezetője arról beszélt: a pályázat fontos eleme, hogy a ligeten belüli zöldfelület jelenlegi 58 százalékos aránya mintegy öt százalékkal nőjön. Az épületek által elfoglalt terület kevesebb, mint hat százalék, a fennmaradó 35 százalékot a többszázezer négyzetméternyi feleslegesen burkolt felület teszi ki: kétszer kétsávos utak, járdák, parkolók - mondta. Ezek rovására növeljük több tízezer négyzetméterrel, legalább 65 százalékra a zöldfelület arányát a projekt 2018-as lezárásának idejére - emelte ki. Példaként említette az Ötvenhatosok terén lévő kétezer férőhelyes parkolót, amely helyett mélygarázst alakítanak ki, és jelenlegi területének kétharmadát "visszazöldítik".
    

Szaller Vilmos, a Főkert fadiagnosztikai állományának vezetője az eseményen bemutatta a fejlesztés során is fontos szerepet játszó, úgynevezett Fakopp vizsgálatot, amelyet a Főkert 2008 óta alkalmaz a Városliget idős fáinál. Elmondása szerint a 2005-ös magyar fejlesztés arra épül, hogy a különböző állapotú fában különböző sebességgel terjed a hanghullám; a korhadt, szivacsos részben lassabban, mint az egészségesben. A műszeres, kiegészítő módszerként alkalmazott vizsgálat ennek alapján egy színképben összegzi az adott faszelet állapotát, ami azért fontos, mert a szakemberek objektív információt kapnak a fa szövetéről. Ez jól jön, hiszen a liget kissé elöregedett állományát folyamatosan vizsgálni kell - tette hozzá.