A Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Magyar Nyelvstratégiai Intézet szervezte rendezvényen Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes-államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a két intézet feladatai és a professzor tevékenységei több ponton is hasonlítanak egymásra.
    

"Ő is figyelemmel kísérte és számon tartotta a határon inneni és túli magyar nyelv és kultúra egészének összefüggéseit, támogatta az ápolására, fenntartására és hagyományai őrzésére teendő erőfeszítéseket, kutatta a magyar nyelv belső szerkezetének, sajátosságainak, működésének összefüggéseit kultúránk egészével" - fogalmazott a helyettes államtitkár.
    

Hozzátette: Szathmári István kutatási eredményeit a nyelvész doktoranduszok képzésében is alkalmazta és foglalkozott a magyar nyelvi értékvesztés jelenségeivel is. "Mindez megerősít abban, hogy a kormány célkitűzései nem a valóságtól elrugaszkodottak, sőt, számos ponton szorosan összekapcsolódnak a magyar tudóstársadalom napi munkájával" - hangsúlyozta.
    

Egy nemzetközösség emlékezete, kulturális hagyományai egy olyan kincsesláda mélyén találhatók, amelynek zárját csak a hozzátartozó nyelv nyithatja ki - mondta Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, hozzáfűzve: a magyarság szellemi kincse a más nyelvet beszélők számára szinte feltörhetetlen. Minél kevésbé vigyázunk a magukat magyarnak valló és magyarul beszélő emberekre, ez a kulcs annál nehezebben fog forogni a zárban - fogalmazott, kiemelve: "a magyarság megmaradásának záloga nem más, mint a magyar nyelv".
    

Az elnök rámutatott arra: a konferencia kiváló példája annak, hogy a magyar nyelvstratégia mennyire elválaszthatatlan része a magyar nemzetstratégiának.
    

Szathmári István a rendezvényen felidézte a stilisztika magyarországi alakulását. Elmondta, hogy az 1930-as évektől nem volt stilisztika-oktatás, változást csak az 1954-es nyelvész kongresszus hozott, amelyen elhangzott Balázs János A stílus kérdései című nagy ívű áttekintése. Ekkor indult el a stilisztika sokszínű vizsgálata és az iskolákba való fokozatos visszatérése. Megemlítette, hogy 1961-ben jelent meg A magyar stilisztika útja című könyve, 1970-ben az ELTE-n stíluskutató csoportot alakítottak, a Stilisztikai lexikon a 2000-es évek elején látott napvilágot. Mint mondta, azért örül ennek a konferenciának, mert reméli, hogy változást hoz a kommunikáció egyik fontos jelenségének, a stílusnak az oktatásában és kutatásában.
    

Bencze Lóránt, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója A stilisztika jövője a magyar nyelvstratégiában című előadásában kifejtette: a gyorsuló történeti, társadalmi, politikai, gazdasági, földrajzi, kulturális változások miatt Szathmári István munkássága alapján vár megújulásra ismét a stilisztika. Ahhoz, hogy újra- és előreinduljunk a stilisztika útján, döntő többek között a nyelv, a stílus és a stratégia meghatározása. Legutóbbi becslések szerint - egy osztrák nyelvész szerint - 100 év múlva csak 50 nyelv marad, az intézetnek az a célja, hogy a magyar nyelv, beleértve a stilisztikát is, köztük legyen - fogalmazott.