A drámát a magyarországi szovjet megszállás 60. évfordulójának előestéjén mutatja be a beregszászi társulat, így emlékezve az ellenállókra, "megmutatva a hazugságnak azokat a nyomorító lelki technikáit, amelyekkel az ellenállást az emberek szívében is, elméjében is meg akarták törni" - olvasható a darab ismertetőjében.
    

Zelei Miklós az MTI-nek elmondta: a Hubertusz című dráma, amelyet 2015 nyarán fejezett be, a Székelyföld című folyóiratban jelent meg júliusban Konszolidációs móka egy részben alcímmel.
    

Mint mondta, a rendszerváltás idején összegződött mindaz, ami az előző évtizedekben történt. Szerelmi történetet írt, amelyben a szerelmesek életük nagyobbik részét nem tölthették együtt. "Korszakjellemzőnek tartom a szerelemesek kényszerű elválását, tehát az egyik erre megy, a másik arra és viszik magukkal az érzelmeiket, de azután soha többet nem találkozhatnak" - mondta.
    

A történet Budapesten játszódik 1957-ben és a rendszerváltozás idején. Az író két helyszínt választott a darabhoz, az egyik Csepel, a másik Újpest. Mint mondta, a fiú csepeli, a lány újpesti, mindketten munkások, a történet arról szól, hogyan bánik el velük a rendszer, hogyan keríti kézre azt a naiv kamaszlányt, aki még inkább a gyerekvilághoz, mint a felnőttekéhez tartozik. "Ennek a lelki kézre kerítésnek a története a darab, s annak, hogy miképpen +fáradoztak+ a félelem kultúrájának megteremtéséért" - fogalmazott.
    

A fordulatokban gazdag dráma 1957-ben temetéssel kezdődik: temetik a forradalmi harcok tevékeny résztvevőjét, a meggyilkolt csepeli martinász Montág Ernőt, aki 25 évet élt. Koporsója mellett szerelmese, Kapás Juli, az újpesti Törekvés kenyérbolt 17 éves eladója olvassa föl a búcsúztató imát. A temetés után az 1956-os forradalom vérbe fojtását követő idők embervadászai "lelkileg kerítik kézre Kapás Julit" azzal a céllal, hogy vezesse el őket a még szabadon lévő fiatal forradalmárokhoz.
    

Hamarosan kiderül azonban, hogy nem Montág Ernőt, hanem mást temettek el, a férfi pedig disszidált és Nyugaton él. Julit manipulálják, hogy csalja haza szerelmét, akivel mindenképpen le akarnak számolni a megtorlók, mert a fiatal csepeli munkás irányítóként bátor és szellemes akciókkal vett részt a harcokban.
 

Zelei Miklós hozzátette: a történetnek megvan a konkrét eseményeken túli, egyetemes vonatkozása is: arról szól, hogy hogyan bánunk egymással, mennyire vagyunk hűségesek egymáshoz, hogyan csaljuk meg egymást akár intellektuálisan is. Mint mondta, a drámában a humor is helyet kapott.
    

Kiemelte: az előadásban megjelennek olyan dolgok is, amelyekről most van szó először színpadon, pedig az elmúlt évtizedekben bőven lett volna alkalom, hogy ezeket a kérdéseket feltegyük.
    

A sokszereplős előadásban a Vidnyánszky Attila alapította beregszászi társulat színészei több figurát is megformálnak. Az előadást a fiatal színművész, Berettyán Nándor állítja színpadra.
    

Az író azt mondta, ettől a "nemzedéki összecsattanástól" sokat vár. Beszélgetéseik során az derült ki, hogy a fiatal rendező az egyetemes emberi oldalai felől közelít a történethez. "A hazugság, a hűség, a csalás, ezek rendszer semlegesen állandó témái az emberiség történetének. Ezek az '56-os, az '57-es, a konszolidációs és a rendszerváltós történetekben is benne vannak" - mondta Zelei Miklós.
    

A darab díszlete Sebők Júlia munkája, az előadás producere Szabó Ágnes.
    

A Hubertuszt január 22-én, a magyar kultúra napján Ungváron, a Kárpátaljai Megyei Ukrán Zenei-Drámai Színházban adják elő. A darabot a budapesti közönség szintén januárban láthatja. A főbb szerepeket Ferenczi Attila, Balogh Mariann, Kacsur András és Szabó Imre alakítja.