A Dunai Limes világörökségi helyszín felső szakaszát adó Magyarország, Szlovákia, Ausztria és Németország már 2018 januárjában beadja nevezését, melyről az UNESCO Világörökségi Bizottsága várhatóan 2019 nyarán hoz döntést - közölte Visy Zsolt, a világörökségi nevezés előkészítéséért felelős miniszteri biztos.
    

Hozzátette: kedvező elbírálás esetén a helyszínhez egy későbbi fázisban csatlakozhat Horvátország, Szerbia, Románia és Bulgária.
    

Visy Zsolt beszámolója szerint a gyors nevezés érdekében Magyarországnak csökkentenie kellett a részhelyszínek számát: a pályázat végül 65-öt tartalmaz majd. Ezek fejlesztését már a világörökségi cím elnyerése előtt meg kell kezdeni, erre a célra a magyar kormány 2,5 milliárd forint EU-s forrást különített el.
    

Budapesti és Pest megyei helyszínek fejlesztésére 1 milliárd forintos keret áll rendelkezésre, további 1,5 milliárdból pedig Crumerum (Nyergesújfalu), Brigetio (Ószőny), Intercisa (Dunaújváros), Lussonium (Dunakömlőd) és Altinum (Kölked) fejlesztését lehet elvégezni - közölte Visy Zsolt.
    

Hirschberg Attila, a MaLimSz ügyvezető elnöke emlékeztetett arra, hogy a szövetség már 2014-ben elkészítette a magyarországi limesszakasz turisztikai koncepcióját, amelynek azóta megszületett a részletes, régiókra lebontott változata is.
    

Karsai Árpád, az MaLimSz turisztikai szakértője hangsúlyozta: fontos, hogy Magyarország turisztikai brandjének legyen egy római pillére. Mint megjegyezte, a limesszakasz kisebb helyszíneire azonban nehéz odavonzani a turistákat, ebben sokat segíthet a világörökség cím.
    

Beszámolója szerint a turisztikai koncepcióhoz részletes helyzetelemzést végeztek az érintett településeken, melyek szakembereit szintén bevonták az előkészítésbe. A Ripa Pannonica turisztikai térségeinek tervezésekor fontos szempont volt, hogy egymást kiegészítő kínálatot nyújtsanak - mondta el.
    

Karsai Árpád kiemelte: a szakértők szerint a limes évente mintegy félmillió látogatót lenne képes Magyarországra vonzani.
    

A magyarországi limesszakasz a legtöbb helyen láthatatlan vagy nehezen megközelíthető, ezért az első fázisban fontos a világörökségi részhelyszínek megközelíthetőségének biztosítása és jelölése. A második lépésben uniós forrásokból mintegy tucatnyi helyszínen valósulhatnak meg komolyabb fejlesztések, majd 2018-tól az egész Duna menti részhelyszínlánc összekötését adó turisztikai fejlesztések következhetnek - közölte Karsai Árpád.