bezár
 

art&design

2017. 09. 26.
Október 16-án búcsúztatják Szilárd Klára festőművészt
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Szilárd Klára (Claire Szilard) festőművész, szobrászművész, üvegművész búcsúztatását október 16-án, hétfőn 15 órakor tartják a budapesti Fiumei úti sírkertben - tájékoztatta az alkotó emlékre létrehozott alapítvány kuratóriuma kedden az MTI-t.

A Szilárd Klára Emlékére Alapítvány kuratóriumának tájékoztatása szerint a művésznő életének 97. évében, szeptember 10-én hunyt el otthonában.
    

prae.hu

Szilárd Klára 1921-ben született Budapesten, 1939-ben érettségizett a Veres Pálné Gimnáziumban, de közben 1936-tól Jaschik Álmos szabadiskoláját látogatta. 1940 és 1944 között tanulmányokat folytatott a Gallé Tibor, Sárkány Loránd, Istókovits Kálmán, Koffán Károly és Bernáth Aurél által vezetett szabadiskolában. 1944-ben el kellett menekülnie Magyarországról. 1945 és 1951 között Svájcban élt, Genfben szerzett diplomát az Ecole des Beaux-Artson. 1951-ben Izraelben telepedett le, ahol először Tel-Avivban, majd Ramat Ganban, végül huszonhat évig Jaffán élt és dolgozott. Színházi díszleteket, monumentális üveg ablakokat tervezett, kivitelezett, festészeti munkásságot folytatott. Izraelben tizennégy zsinagóga üvegablakai az ő tervei alapján valósultak meg.
    

1986-tól hegesztett vas szobrokat készített. 1991 és 2001 között párizsi műtermében is dolgozott. A nyolcvanas évek második felétől egyre sűrűbben járt Magyarországra, s 1993-ban véglegesen haza telepedett. 1995-től nyaranként Szentendrén dolgozott, ahol utolsó egyéni kiállítását rendezte 2016-ban.
    

Képeit először 1948-ban Genfben mutatta be a nyilvánosság előtt, melyet több mint hetven egyéni kiállítása követett Izraelben, Párizsban, Baselben és több magyarországi helyszínen. Festményeit, grafikáit, szobrait sűrűn mutatta be magyarországi kiállításokon, s tagja lett minden fontos hazai szakmai szervezetnek. Első hazai kiállítását 1990-ben rendezte meg a Vigadó Galériában.
    

Kiállításai közül kiemelkednek a budapesti Zsidó Múzeumban, az Ernst Múzeumban rendezett tárlatai. 2004-ben avatták fel a Dohány utcai Zsinagóga Wallenberg udvarán a Holocaustra emlékező nagyméretű üvegkompozícióját.
    

A méltatás szerint munkabírása és művészi teljesítménye általános tiszteletet váltott ki, művészkollégái körében szeretet és megbecsülés övezte. 2002-ben Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet kapott, 2013-ban a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Életműdíjasa lett.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

art&design

Papp Ida Zsuzsanna The Disappearance of Childhood című kiállításáról
art&design

Bánkúti Gergő: Kőszikla a házam, zöld mező takaróm című kiállításáról
art&design

A MOME ADM „Válts nézőpontot!” kiállításáról

Más művészeti ágakról

színház

Bach Kata színművész teljesítménykényszerről, elakadásról, határtartásról
Hová tűnt „a kortárs irodalmi termés legjava”?
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 36. számáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés