Az 1940-es évek közepétől a 21. század első feléig tevékenykedett. Építészete a régmúlt idők termékeny impresszióit idézi, és azt napjaink igényeihez igazítva formálja újjá. Számos díjban és elismerésben részesült, többek között Ybl Miklós-díjban (1956, 1966), Reitter Ferenc-díjban (1983), Kossuth-díjban (1991), Pro Architectura-díjban (1992), Prima-díjban (2009), a Magyar Érdemrend középkeresztje elismerésben (2013), a Nemzet Művésze kitüntetésben (2014) és a Magyar Építőművészetért Éremben (2017). Számottevő publikációja és előadása került nyomtatásba.

Önálló alkotásai közül kiemelkedő a Heves megyei Feldebrőn lévő, az ’50-es években kuriózumnak minősülő kétoldali bevilágítású osztálytermekkel épült iskola.

Feldebrői iskola (1952)

A főváros szívében a  III. Zsigmond téren található robosztus lakóháztömb, mely a háború előtt épült korszerű téglaházak vonalait idézi, valamint a korszak egyik legérdekesebb és legmarkánsabb épülete a jászberényi fürdő, ami meglehetősen példátlan törekvést jelentett Zalaváry építészetében.

Jászberényi fürdő (1958)

A fürdő az 1950-60-as évek legszebb alkotásai közé sorolható. Zalaváry Lajos 1966-ban az Ybl Miklós-díj II. fokozatát kapta Csepel-Csillagtelep nevű városrész tervéért. A hatvanas évek végétől napjainkig számos, városképet meghatározó létesítményt tervezett. A Hotel Atrium-Hyatt ragyogó épülete máig a  Duna-korzó lényeges komponense, úgy ahogy a kiskörút és Rákóczi út sarkán épült East-West Center építménye is.

Hotel Atrium-Hyatt  (Sofitel) (1972-82)

A veszprémi ifjúsági ház a magyar posztmodern törekvés egyik példája.Ez a komponálásmód más munkáin is érvényesül, például a gödöllői Biotechnológiai Kutatóközpont épületén.

Veszprémi úttörő ifjúsági ház (1983)

Zalaváry Lajos hosszú pályafutásának egyes korszakait emblematikussá vált épületek dokumentálják. Építészetének nemes előzményei és következményei vannak: a művészetek ismerete az idők során a tudás szubjektív átadásán keresztül hagyományozódott tovább nemzedékekről nemzedékekre.  Zalaváry páratlan teljesítményét és munkásságának alapkövét Ybl Miklóstól, Lechner Ödön és Lajta Béla építészetén át egészen idősebb Janáky Istvánig eredeztette. Műveiben ott lakozik  egy bonyolult, egyben összetett aspektusból származó hagyomány, egy olyan örökség, amit az csak az láthat, aki elmélyülten, értő, nyitott szemmel olvas az épületekről.