Az arcképcsarnok Hadnagy Károly Balaton-kutató kezdeményezésére, az általa 2007-ben megjelentetett hasonló témájú kötet alapján jött létre, az ötletet a kastélymúzeum igazgatója karolta fel. Czoma László a megnyitón ennek kapcsán elmondta: a múzeum egyik célja az, hogy mindig látható legyen olyan kiállítás, amely a tóhoz kapcsolódik, így ezzel a tárlattal a Balaton nagyjainak szellemisége előtt tisztelegnek.

Hadnagy Károly úgy fogalmazott a szombati megnyitón, hogy a világon ez az első olyan arcképcsarnok, amely egy édesvizű tó tudósait, művészeit, kutatóit bemutatja.

Suchman Tamás - aki a Balaton Fejlesztési Tanács elnökeként elsőként írta alá a Balaton Történeti Pantheon alapító okiratát - úgy fogalmazott: a szélesebb közönség valószínűleg nem is ismeri, kik voltak azok, akik a tó megismeréséért és megőrzéséért maradandót tettek. Ennek a múltnak a bemutatása ugyanakkor elősegítheti a Balaton megújulását, hogy a tó "reneszánszával" újabb évszázadokra értékessé váljék ez a vidék.

A pantheon létrejöttét 70 alapító, köztük hivatalok, szakmai és civil szervezetek, önkormányzatok segítették. Az egykori lovardában, a jelenlegi Hintómúzeumban három helyiségben csaknem száz portré kapott helyet, olyan írók, költők, muzsikusok, kutatók, politikusok vagy éppen nagybirtokosok arcképei, akik az elmúlt 250 évben maradandót tettek a tó érdekében. A falakon mások mellett Széchenyi, Kossuth vagy a Festeticsek több generációjának képein kívül látható például Illyés Gyula, Jókai Mór, a muzsika világából Kálmán Imre és Ferencsik János portréja, akik mindannyian kedvelői, őrzői és bemutatói voltak a Balaton szépségeinek.