Az MC5 1968 októberében élőben rögzítette Kick Out the Jams című anyagát, amely azóta a garázsrock- és punkzenekarok alapműve lett. A jubileum alkalmából a csapatból Wayne Kramer gitáros-énekes rántotta össze a turnét.

Az albumot rögzítő felállásból már sem Rob Tyner énekes, sem Fred "Sonic" Smith gitáros nem él, de Kramer nem csak őket, hanem önmagán kívül mindenkit helyettesít a turnén, mégpedig nagy nevekkel. Az all-star csapatban fog játszani Kim Thayil gitáros a Soundgardenből, Brendan Canty dobos a Fugaziból, Dug Pinnick basszusgitáros-énekes a King's X-ből és Marcus Durant énekes a Zen Guerrillából. Az MC50 nevű turné záró-fellépése Detroitban lesz, szinte napra pontosan az után ötven évvel, hogy a lemezt felvették a városban.

Legutóbb 2005-ben állt össze az MC5, akkor még három eredeti taggal, DKT/MC5-ként, az alapítók közül Wayne Kramer mellett Michael Davis (basszusgitár, vokál) és Dennis Thompson (dob) neve után. Ez a felállás Davis 2012-ben bekövetkezett haláláig tartott.

Az 1964-ben alakult zenekar menedzsere 1968-ban a radikális fehér ifjúsági szervezet, a Fehér Párducok "drog-szex-rock and roll" szentháromságát hirdető ideológusa, a később bebörtönzött John Sinclair lett, akit John Lennon is megénekelt. A csapat hatása nélkül megérthetetlen az amerikai punk-mozgalom, mindenekelőtt Patti Smith működése.