Rühl Gizella elmondta: családi hagyatékból válogatták ki a mintegy 180 népi és modern kerámiát, amelyek mellett személyes dokumentumok, oklevelek, újságcikkek, levelek mutatják be a népművész pályáját.

A kiállítási anyag életmű-keresztmetszetet ad az 1998-ban, 47 évesen elhunyt alkotóról, aki halálának évében nyerte el a népművészet mestere címet.

A makói születésű Bíró Annamária Szekszárdon ismerkedett meg a sárközi kerámia hagyományaival, és a Decsi Háziipari Szövetkezetben elsajátította a sárközi hímzés motívumvilágát. Később a szekszárdi kerámiaüzem művészeti vezetőjeként járult hozzá a sárközi kerámia megőrzéséhez. Ezzel párhuzamosan művelte a barcasági kerámia formáit is: az erdélyi tájegység stílusát, a fehér alapon kék írókával díszített kerámiát művészi szintre emelte, és hozzájárult megőrzéséhez, ismertté tételéhez - mondta Balázs-Kovács Sándor, a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum néprajzkutatója.

A fazekasmester itthon és külföldön számos egyéni kiállításon mutatkozott be, kerámiáinak egy része a Wosinsky múzeum tulajdonában van, más része 2006-tól magángyűjteményben volt eddig látható.

A Szekszárdon 2009-ben nyílt, és öt évig működött Fazekas pince kiemelt helyen mutatta be munkáit; a decsi tájházban most nyíló emlékszoba elsősorban barcasági kerámiákat tár a közönség elé, emellett ízelítőt ad a művész sárközi hímzéseiből is.