bezár
 

zene

2009. 05. 18.
Boris Christoff operaénekes kilencven éve született
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Kilencven éve, 1919. május 18-án született Boris Christoff (Borisz Hrisztov) bolgár származású olasz operaénekes, a múlt század egyik legnagyobb basszistája.
Elvégezte a jogi egyetemet, rövid ideig bíróként dolgozott, csak ekkor kezdett komolyan énekelni. A második világháborúban behívták ugyan katonai szolgálatra, de harctéri szolgálat helyett bajtársait kellett koncerteken lelkesítenie és gyakran fellépett a rádióban is. Borisz cár itáliai ösztöndíjjal jutalmazta a tehetséges énekest, aki 1942-ben hagyta el hazáját.
    
Rómában Riccardo Stracciarival, a kor híres baritonjával vette át az olasz operairodalom nagy basszusszerepeit, majd a salzburgi Mozarteumban képezte magát. A háború vége hontalanként, egy ausztriai menekülttáborban érte, csak sok hányattatás után térhetett vissza Rómába, s folytathatta tanulmányait.
    
1946 márciusában debütált Reggio Calabriában, hamarosan a milánói Scala, a velencei La Fenice és a római Opera színpadán ünnepelték, fellépett Barcelonában, Lisszabonban, Rio de Janeiróban. Leghíresebb szerepét, a Borisz Godunovot a londoni Covent Gardenben énekelte először 1949-ben. 1950-ben meghívták a New York-i Metropolitan Operába, de a hidegháború legforróbb szakaszában megtagadták tőle a belépést az Egyesült Államokba, mert a szovjet blokkhoz tartozó országban született.
    
Christoff ezt soha nem felejtette el: a korlátozások enyhülése után, 1956-ban San Franciscóban és Chicagóban is fellépett, de a Met rendszeres meghívásait sorra visszautasította. 1964-ben agytumor támadta meg, munkáját a sikeres műtét és egyéves pihenő után folytatta, de a tempóból visszavett. Bulgáriába első ízben 1967-ben, édesanyja temetésére tért haza, de szülőhazájában fellépést nem vállalt, csak 1976-ban énekelt régi szláv dalokat az Alekszandr Nyevszkij székesegyházban.
    
Az orosz operák kiváló tolmácsolója volt, de repertoárja kiterjedt Mozart, Puccini, Csajkovszkij operáira, s nagy sikereket aratott Verdi királyszerepeinek megformálásával. Dalénekesként főként az orosz dalok népszerűsítésében szerzett érdemeket, lemezre énekelte Muszorgszkij mind a hatvanhárom dalát, Csajkovszkij, Balakirev, Kjui és Glinka romantikus dalait. Csodálatos hangjában, lenyűgöző színpadi játékában a magyar közönség is gyönyörködhetett: 1971-ben és 1973-ban a Borisz Godunovot énekelte Budapesten.
    
Színpadon és azon kívül is számos konfliktusa akadt: a Medea római előadásán Maria Callas-szal különbözött össze, honfitársát, Nyikolaj Gyaurovot a kommunista bolgár rezsimmel való együttműködéssel vádolta meg, emiatt a Scala 1961-ben felbontotta szerződését. Vitáit gyakran simította el felesége, aki a híres olasz bariton, Tito Gobbi testvére volt.
    
Életének nagy részét Itáliában töltötte, megkapta az olasz állampolgárságot is. 1993. június 28-án halt meg Rómában, végakaratának megfelelően Szófiában temették el. Nagy pompával, Makszim pátriárka külön engedélyével a Nyevszkij székesegyházban ravatalozták fel, e megtiszteltetésben addig csak a bolgár uralkodóház tagjai és a pátriárkák részesülhettek.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Barrie Kosky Macbeth-rendezése a Bécsi Állami Operaházban
Beszélgetés Mátrai Péterrel
Jonas Mekas és William Basinski

Más művészeti ágakról

A Háttérzaj Írókör tízéves születésnapi eseményéről
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 45. számáról
gyerek

Az Irány Panama! szerzője 96 éves volt
Bende Tamás Visszatérés az északi partra című verseskötetének bemutatójáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés