A Zichy Szín-Műhely arra keresi a választ, hogy az élete során megosztó költő miként lett a magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja. A produkcióban párhuzamos idősíkban jelenítik meg Ady életének fontosabb állomásait három, a digitális korban élő, 21. századi szereplőn keresztül.

A darabot Csikós Attila írta és szerkesztette, zenéjét Kulcsár Attila és Dolmány Attila szerezte, az előadás rendezője Dolmány Attila. A szerepeket Farkas Franciska színművész, Szőlőskei Timea Junior Prima-díjas színművész és Tzafetás Roland színművész játssza. Az akusztikus magyar nyelv mellett a vizualitásra épülő hazai jelnyelvet is használják. A jelnyelvi tolmács Arany Brigitta lesz.

A darabban a költő legismertebb versei hangzanak el, a többi között a Góg és Magóg fia vagyok én; Páris, az én Bakonyom; a Héja-nász az avaron; az Ülj törvényt, Werbőczy; a Lédával a bálban; az Elbocsátó, szép üzenet; az Őrizem a szemed; a Dies Irae; a Párisban járt az ősz. A versek és versrészletek gyakran női szemszögből szólalnak meg, ami egy újabb dimenziót teremt Ady világának a megismeréséhez.

A cselekményről ismertették: az előadásban a középkorú, unalmas verseket író egyetemi tanár hosszú éveken át tartó, felületes viszonyt folytat szomszédnőjével, mikor egy nap megérkezik a konzultációra bejelentkezett diáklány, aki hamar betölti az új múzsa szerepét a jelenkori Ady életében. A két nő hasonlóan rivalizál egymással, úgy, ahogy több mint egy évszázaddal korábban Léda és Csinszka, aki Ady életének két legmeghatározóbb alakja volt.

Az előadás célja, hogy a rajongók mellett megszólítsák a költészet iránt még nem lelkesedő fiatalokat is.

A kép forrása: 24.hu