Az Élhető örökség című konferencián Földváry Gábor, a Miniszterelnökség örökségvédelmi ügyekkel megbízott miniszteri biztosa kiemelte, hogy a magyar kormány évi 1,5 milliárd forinttal támogatja a programot. Fontos célként nevezte meg, hogy a gyűjtemények feldolgozása növekedjen, a program átfogja az anyaországot és a jövőben a Kárpát-medencét is.

Diószegi László, a Teleki László Alapítvány elnöke kiemelte, hogy a magyar népi építészet megmentését célzó törekvés új lendületet vehet a Népi építészeti program révén, a projekt megemelt támogatása nyomán az elmúlt évekhez képest növekedhet a megújuló népi műemlékek száma. Hozzátette, hogy az ország minden régiójából lehet pályázni, a projektek megvalósulását országos mentori hálózat és szakmai stáb segíti. Az alapítvány a témához kapcsolódó könyvek, kiadványok, kisfilmek készítését is tervezi.

Születése 115. évfordulója alkalmából díjat neveztek el Vargha László (1904-1984) építészről és néprajzkutatóról. Vargha László-életműdíjat vehetett át Istvánfi Gyula Ybl-díjas építész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építésztörténeti és Műemléki Tanszékének professor emeritusa, a magyar népi építészet kutatója, számos műemléki felmérés és helyreállítás vezetője. Kiemelkedő munkája a Magyar falu építészeti hagyománya című kötet, amelyben hangsúlyosan jelennek meg az erdélyi építészeti emlékek.

Vargha László népi építészeti ifjúsági díjjal jutalmazták a Győri Hild József Építőipari Szakgimnáziumot, az elismerést az intézmény vezetője, Józsa Tamás vette át. Az indoklás szerint a díjat a szakgimnázium a népi épített örökség védelméért tett erőfeszítéseiért kapta. Az oktatási intézményben öt éve műemlékvédő technikusképzés zajlik és rendszeresen szerveznek építészeti felmérő táborokat.

A szervezők közleménye szerint Istvánfi Gyula előadásában többek közt azt vizsgálta, mi az oka, hogy a népi épületek főként magántulajdonosok korszerűsített, mai igényekhez átalakított lakó- vagy pihenőházaként ma is szép számban élnek tovább. Megjegyezte, hogy ezeknek az épületeknek a szakralitása, az elődök évszázados tapasztalata, emléke az a hozzáadott érték, amely az ilyen épületeket ma is vonzóvá teszi.

Vukoszávlyev Zorán, a Népi Építészeti Program vezetője röviden összefoglalta a program 2019-es eredményeit és idei folyamatát. Mint mondta, ha az ingatlantulajdonos rájön, hogy a birtokában lévő épület megmentendő érték, majd ehhez megkapja a megfelelő szakmai és anyagi támogatást, jó eséllyel örömmel tesz tulajdonának gondos megőrzéséért.

Komoly előrelépésnek nevezte, hogy a Népi Építészeti Programot teljesen digitális platformra helyezték: valamennyi szükséges információ, hír online elérhető, a kérelmek benyújtása ugyancsak online történik. Ami a támogatási kérelmek területi megoszlását illeti, a kimagasló turisztikai régiók, köztük a Duna-kanyar és a Balaton-felvidék felülreprezentáltak, de sokan nyújtottak be kérelmet Baranya és Tolna megyéből, illetve szerte az országból is, ahol a családi gazdaságoknak köszönhetően a mezőgazdasági kultúra korszerű működéssel, de természetesen használja továbbra is a népi épületeket. Vukoszávlyev Zorán szerint a várhatóan világörökség-várományos tájházakat is be lehet emelni a programba, így ezek méltóképpen megújulhatnak.

A kormány 2017-ben indította el a Népi építészet programot, amelynek célja, hogy a veszélyeztetett népi műemlékek, a történeti értéket képviselő vidéki épített örökség megmaradjon. A harmadik éve zajló program tavaly megújult és a Teleki László Alapítványhoz került át - hangzott el a konferencián.

Kép: Fortepan/ Óradna (Erdély), balra az 1825-ben épült fa tetőszerkezetű és fatornyos görögkatolikus templom, jobbra a középkori templomrom.