A tavaly novemberben elkezdett, de a járványhelyzet miatt csak idén nyáron folytatódó megelőző feltáráson a várhoz közeli Szent István utcában 120 négyzetméteren végeznek kutatást - mondta K. Németh András főmuzeológus.

Ismertetése szerint a területen 200, 8-15 centiméter átmérőjű cölöp maradványait találták meg a várfalaktól mintegy 30 méter távolságra. A két-három cölöpsoros, egy-másfél méter széles, sövénnyel befont palánkot a 17. században építhették, a maradványokat dendrokronológiai vizsgálatra küldték, amelyekkel remélhetően meg tudják állapítani a cölöpök pontos korát - tette hozzá.

A források alapján ismert volt, hogy létezett a simontornyai vár körül palánk, de az elhelyezkedéséről nem voltak adatok - jegyezte meg.

A 13. századi eredetű simontornyai vár a török korban kapott először katonai szerepet, szandzsákbég székhelye volt. A középkori várból a 16. században épült reneszánsz kastély katonai erősségnek kicsi volt, ezért kibővíthették. A hódítók az elfoglalt területen sok kisebb várhoz, udvarházhoz huszárvárakat építettek, amire a legalkalmasabb a földből, fából épült palánk volt. A simontornyai vár elkerülte a török kiűzése után, 1699 és 1702 között, császári rendelet alapján végzett várrombolásokat, és a Rákóczi-szabadságharc ideje alatt is volt katonai szerepe hol magyar, hol osztrák kézen.

Ezt támasztja alá két felszínre került Pro Libertate feliratú, kuruc  pénzérme, puskagolyók, csizmatalp-maradványok, két római katolikus vallási kegyérem. A palánk feltárt szakasza a szabadságharc ideje alatt, eddig ismeretlen időpontban leégett.

K. Németh András elmondta: viszonylag ritka lelet egy török kori, turbános sírkő fejrésze, amely a simontornyai török temetőből származhat. Megtalálták a török hódítókkal érkezett balkáni eredetű délszlávok jellegzetes, archaikus kerámiáinak, még azonosításra váró üveg karperec darabjait és egy folyatott mázas, török talpas tálat is. A leletek között vannak 300 éves tök- és barackmagok, dióhéjak, amelyek a környezettörténethez szolgálnak majd adatokkal.