Az (elme)betegség és a terápia Az elkülönítő szociográfiájától a Jézus menyasszonya című kötetig bezárólag nem csak motivikusan szervezik Hajnóczy Péter írásművészetét, vizsgálatuk alkalmat adhat arra is, hogy az életmű alapvető poétikai működésmódjaira is rákérdezzünk. Abszurd módon Hajnóczy írásaiban a téboly és más betegségek szimptómái sokszor kizárólag a kötelezően előírt terápiás folyamatok tükrében minősítettnek betegséggé. Ezért az egészségügyi diskurzus a hatalmi elnyomás álarca mögül szólal meg, hogy a politikum-jog-orvoslás trianguluma háromszorosan is maga alá gyűrhesse a Hajnóczy-hősök saját beszéd- és cselekvésmódját. Az alkohol központi betegség-motívuma mellett az őrület nemcsak annak variációjaként, hanem „önálló jogon” is tematikai figyelmet kap az életműben.

A művekben tematikusan megjelenő téboly éppen a posztmodern szövegjegyek és a neoavantgárd irodalmi vonások miatt a befogadó értelmezési kereteit is a "felbomlott normativitás" útjaira kényszerítheti. A példák közé sorolhatjuk a fantázia abszurd elbeszéléseit (A véradó), a repetitív szövegalkotás szövegmutatványait (Gyűrűk) és a kisregények (A parancs) világát is. A konferencia mindezek mellett azt is meg akarja vizsgálni, hogy a 20. század utolsó negyedében létrehozott életmű milyen intertextuális utakon ágyazódik be a téboly és terápia irodalmi toposzainak akár magyar, akár világirodalmi tradíciójába.

Csatlakozás az online programhoz: 

Meeting ID: 853 1368 9547 Jelszó: 441469

Részletes program