Erős István, a MKE új rektora az egyetem idei, 150. évnyitóján, a hagyományokra épülő állandó megújulás jegyében, Winston Churchillt idézte: „Minél távolabbra tekintünk hátra, annál messzebbre látunk előre.” Az új rektor célja közös munkával lebontani a falakat, hogy a Képzőművészeti Egyetem a jövőben ne egy megközelíthetetlen, szürke vár legyen a kortárs magyar képzőművészet szívében, hanem egy nyitott, pezsgő, modern, művészeti központ – az MKE150 eseménysorozat is ezt a célt szolgálja.

Az MKE150 bővelkedik izgalmas és látványos programokban. A művészeti időkapukon keresztülhaladva hagyományos és modern, olykor meghökkentő hallgatói és oktatói alkotásokban gyönyörködhetünk: installációkban, festményekben, grafikákban, szobrokban, archív és kortárs fotókban. A jubileumi tanévben tematikus épületsétákon csodálhatjuk meg az egyetem Andrássy úti főépületének impozáns tereit, részesei lehetünk az alkotás misztikus folyamatának, különleges sétaszínház keretében barangolhatunk a varázslatos Epreskert szobrai között. Elindul egy intézménytörténeti online kalendárium, és készül egy reprezentatív, az egyetem gyűjteményeit bemutató album is. Az MKE150 keretében az egyetem hallgatói fesztiválra, konferenciákra, előadásokra, tárlatvezetésekre invitálja az érdeklődőket.

Az MKE150 programsorozat indulásának nagy attrakciója, hogy az egyetem Barcsay Termében, november 6-án megnyílik a Modellállítás: az emberi test képi konstrukciói című kiállítás, amely az emberi test ábrázolását járja körbe. A reprezentatív tárlatkülönböző korokban mutatja be az emberi test ábrázolását, rávilágítva az aktuális társadalmi problémákra. A kiállításon a nagy elődök – Székely Bertalan, Barcsay Jenő, Bortnyik Sándor, Kondor Béla, Major János – alkotásai mellett, kortárs alkotók – Lakner László, Birkás Ákos, Dallos Ádám, Czene Márta, Keresztesi Zsófia, Győrffy László, Kristóf Krisztián – művei is szerepelnek. A kiállítás kurátorai Albert Ádám, a Művészeti Anatómia, Rajzi és Geometria Tanszék vezetője, valamint Bojtos Anikó művészettörténész, a MKE Egyetemi Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény munkatársa.

Decemberben nyílik És mégis mozi a föld! IMXXX – Intermédia retrospektív címmel a Képzőművészeti Egyetem harminc évvel ezelőtt alapított Intermédia Tanszékének kiállítása. A mozgóképes anyagokra, installációkra, interaktív művekre koncentráló tárlat plasztikusan reprezentálja a 90-es évektől zajló szakadatlan technológiai átalakulást. A kiállítás kurátora Peternák Miklós, az Intermédia Tanszék alapítója.

A régi-új Műcsarnok című kiállítást 2022 februárjától láthatja a nagyközönség, amely a Magyar Képzőművészeti Egyetem ikonikus főépületének kalandos építéstörténetét, impozáns díszítését mutatja be, középpontban a Lotz freskókkal. A kiállítás a Barcsay Terem mellett az egész egyetemi főépületet birtokba veszi, amely anno otthont adott a Nagy Endre kabarénak, a Nagybányai művészeknek, az Új Magyar Képtárnak is. Az épület 1945-ben nyerte el mai funkcióját, amikor története egybefonódott a Képzőművészeti Főiskolával. A kiállítás Ferenczy Károly, Lotz Károly, Majláth György, Róth Zsigmond, Scholz Róbert munkái mellett kortárs művekkel is reflektál a nagy múltú épületre. A kiállítás kurátorai Révész Emese, a Művészettörténet Tanszék és Lázár Eszter a Képzőművészet-elmélet Tanszék oktatói.

Az MKE150 programsorozat nagy eseménye lesz a Lotz-freskók és a Képzőművészeti Egyetem egyes felújított tereinek ünnepélyes átadása, amelyre várhatóan februárban kerül sor. Az egyetem Andrássy út 69. alatti főépületében februártól végre újra teljes pompájában csodálhatjuk meg Lotz Károly – a Mintarajziskola egykori mestertanára – frissen restaurált freskóit.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem neoreneszánsz stílusú épülete 1877-ben készült el, eredetileg a Műcsarnoknak adott otthont. A fekete homlokzat mögött a Millennium-kori képző- és iparművészet kimagasló mestereinek alkotásait fedezhetjük fel. Lotz Károly a díszlépcsőház és a rektori folyosó mennyezetét allegorikus képekkel díszítette, míg Róth Zsigmond a csodálatos, színes üvegablakokat készítette. Az épület dúsan és gazdagon díszített, így a felújításhoz festő-, fém-, fa-, üveg- és kőrestaurátorokra is szükség volt. A restaurátor szakemberek a gipszstukkók javításától kezdve, a kőlépcsők és mintás padlólapok gyártásán át, a színes üvegablakok és a Lotz-freskók rekonstrukciójáig igyekeztek mindent az eredeti állapot szerint, kompromisszumok nélkül helyreállítani.

A négyzetes kép forrása: MKE