Georg Büchner alapművét világszerte sok színház tűzte már műsorra, a szegedi feldolgozáshoz hasonló azonban még nem született. A készülő előadással elsősorban a fiatalokat szeretnék megszólítani olyan, számukra fontos témákkal, mint a szerelem, az identitáskeresés és a generációs szakadék. Az alkotók zenében és szövegben megerősítették a karaktereket, a női figurák erőteljesebben vannak jelen a történetben.

A járvány félelmet, cinizmust hozott magával. Könnyedén, átgondolatlanul véleményezünk másokat, dobálózunk bántó gondolatokkal - ezt a falakkal elzárt, véleményező távolságtartást igyekszik feloldani a mű. Ráirányítja a figyelmet a bennünket körülvevő finomságokra, költőiségre - tudatta a rendező.

Az előadás zsigerileg próbál hatni a nézőre, ezt erősíti a szöveg és a zene mellett a látvány is. Varsányi Anna díszlete és jelmeze nem köti adott korhoz és térhez a történetet, így tágabb értelmezési lehetőséget biztosít. Megjelenik a cirkusz, a szórakozás világa, de amint kihunynak a fények, láthatóvá válik a csillogás mögötti, elrejteni kívánt, szürkébb, lepukkantabb valóság. Az elsődleges célcsoport, a fiatalok ízléséhez alkalmazkodva a népszerű fantasy sorozatok kissé elrajzolt karakterei is visszaköszönnek a látványvilágban.

Dinyés Dániel zenei vezető hangsúlyozta, fontosnak tartja, hogy a korunkat meghatározó kérdésekre keressünk válaszokat, erre épül az előadás is, melyben összművészeti produkciót létrehozva az operatagozat mindhárom pillére - az operaénekesek, a tánckar és a kórus - részt vesz, színészekkel karöltve.

Závada Péter és Subicz Gábor a darabban Georg Büchner fiatalkori elképzeléseit fogalmazzák meg mai nyelven, mai zenével, középpontba állítva az ifjúkori lázadást és generációk közötti áthidalhatatlannak tűnő különbségeket, illetve magát a bátorság eszméjét, hiszen a fiatalság meghatározó kérdése, hogy meg tud-e hozni egy olyan döntést, amit az előző generáció nem mert - áll a közleményben.

A négyzetes kép forrása: www.szinhaz.szeged.hu