A darab a Petőfi Irodalmi Múzeum Trianon-centenárium alkalmából meghirdetett Egy vérből című gyermek- és ifjúsági drámapályázatának díjazottja volt. A mű színrevitelében dramaturgként Zalán Tibor működött közre, az előadást Herczeg T. Tamás rendezte. A darab főszerepeit Papp Barbara és Ormándy M. Keve alakítja.

A mesében három, a magyarsághoz és az európai kultúrához köthető szál fonódik össze: a mitológiai Ekhó története, a balatoni kecskeköröm mondája és történeti tényként a trianoni békediktátum. A rendező szerint hatalmas kihívás a mai vizuális környezetben felnövő gyerekek számára is izgalmas látványt nyújtó előadást létrehozni, ezért Nagy Viktória díszlet- és jelmeztervezővel különleges világot teremtettek, amelyben gólyalábasok, manók, óriáspók és számos állat fog megjelenni a színpadon. Egyszerre tíz-tizenkét helyszín váltakozik majd a nézők szeme előtt. A darab szerkezetében, szellemiségében és motívumaiban a magyar népmesékkel mutat rokonságot. A bő egyórás előadásban központi szerep jut a magyar népdaloknak, amelyek olykor az összetartozás és az azonos gyökerek ismertetőjegyeként, máskor varázsigeként működnek.  

A történetben Tihany, a visszhang kiszabadul a sziklából, és elmegy Balaton királyhoz, hogy oldja fel az átok alól. A király azonban nem tudja ezt megtenni, mert gyönge. Köpenyét egy száz évvel ezelőtt támadt viharban szétszaggatták és elhordták a vízimanók. A köpeny megmaradt közepe a mai Magyarországot formázza. Tihany küldetése, hogy visszaszerezze és visszavarrja a leszakadt részeket. Az állomások valós helyszínek az egykori Magyarország területéről. Bár a köpenyt nem sikerül visszaszerezni, a történet hősei mindenhonnan hazavihetnek valamit a leszakadt részek kincseiből, értékeiből, tudásából. Ezek a varázserejű dolgok végül meggyógyítják Balaton királyt, Tihany útja tehát nem volt hiába.

A darabot eredetileg a Trianon-centenáriumnak szentelt előző évadban mutatták volna be, a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások következtében csúszott át a mostanira. Seregi Zoltán színházigazgató korábban elmondta, ez a csodaszép történet úgy mesél a kisebbeknek Trianon tragédiájáról, hogy ez a szó egyszer sem hangzik el a színpadon.

Négyzetes kép a leadben: Köles István Jr., Békéscsabai Jókai Színház Facebook-oldala