színház
2009. 08. 01.
Huszonhárom évszázad után kel új életre egy ókori színház Görögországban
Huszonhárom évszázad után kel új életre egy ókori színház Görögország északi részében, Maroneiában - a teátrumban augusztus végén tartják az első előadást.
Az antik színház története, amely egykoron 2500-3000 férőhelyes volt, három korszakra tagolódik. A színház a Kr. e. IV. század végén - a III. század elején létesült, később, a római korban arénává építették át, s ugyancsak arénaként használták a korai bizánci időszakban - olvasható az ANA görög hírügynökség hírei között.
Az ókori színház feltárása még 1981-ben kezdődött, majd hosszú időre megszakadt, s csupán 2000-ben fejeződött be. A helyreállítás során a teátrum három időszakából végül a római kori arénát vették alapul, ennek maradványai maradtak ugyanis fenn a legjobb állapotban.
Az első előadáson augusztus 29-én Euripidész műveiből adnak elő 200 meghívott vendég előtt.
Maroneiát a Kr. e. VI. században alapították. Az ókori Görögországban, ahogy a római korban is igen kelendőek voltak a maroneiai borok, amelyeket az istenek italának, nektárnak tartották. Az antik világ lakói úgy vélték, hogy a maroneiai borok akkor is megőrzik zamatukat, ha akár hússzor nagyobb mennyiségű vízzel elegyítik őket.
A szőlészettel-borászattal foglalkozó helyi lakosság Dionüszosznak, a bor és a mámor istenének hódolt, erről nemcsak a Dionüszosz-szentély maradványai, hanem a városban veretett korabeli pénzérmék is tanúskodnak.
Az ókori színház feltárása még 1981-ben kezdődött, majd hosszú időre megszakadt, s csupán 2000-ben fejeződött be. A helyreállítás során a teátrum három időszakából végül a római kori arénát vették alapul, ennek maradványai maradtak ugyanis fenn a legjobb állapotban.
Az első előadáson augusztus 29-én Euripidész műveiből adnak elő 200 meghívott vendég előtt.
Maroneiát a Kr. e. VI. században alapították. Az ókori Görögországban, ahogy a római korban is igen kelendőek voltak a maroneiai borok, amelyeket az istenek italának, nektárnak tartották. Az antik világ lakói úgy vélték, hogy a maroneiai borok akkor is megőrzik zamatukat, ha akár hússzor nagyobb mennyiségű vízzel elegyítik őket.
A szőlészettel-borászattal foglalkozó helyi lakosság Dionüszosznak, a bor és a mámor istenének hódolt, erről nemcsak a Dionüszosz-szentély maradványai, hanem a városban veretett korabeli pénzérmék is tanúskodnak.
Szerzők
-- MTI/PRAE --
MTI
További írások a rovatból
színház
A Proton Színház Parallax című előadása a Katona József Színházban
színház
Szakonyi Károly a szocioriport és a hangjáték kapcsolatáról, és a rádiódramaturgia mibenlétéről
