Óvilág és Újvilág, december 8., Művészetek Palotája

Lengyel és cseh mesterművek, romantikus és 20. századi kompozíciók alkotják a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertjének műsorát, melyben egy népszerű zongoraversenyt fognak közre a táj ihlette szimfonikus alkotások – az elsőt Lengyelország történelmi vidéke, a másodikat Amerika inspirálta – közölték a szervezők a prae.hu művészeti portállal. A 2013-ban elhunyt Wojciech Kilar az új lengyel zene világsikerű alkotója volt, aki pályája második felében tudatosan fordult a közérthető, hagyományhű stílus felé. Szimfonikus költeménye, az Orawa (1986) zenei tájköltészet, amely Lengyelország izgalmas múltú, Szlovákiával határos történelmi területének állít emléket. Frédéric Chopin f-moll zongoraversenyét a megtévesztő opusszámozás miatt másodikként tartja számon az utókor, valójában azonban ez a zeneszerző első ilyen műfajú műve. A darabot tizenkilenc évesen, 1829-ben írta. Antonín Dvořák IX. szimfóniája ezzel szemben érett kori alkotás, sőt a cseh zeneszerző utolsó évtizedének emblematikus opusa, melyet 1893-ban írt, miközben – 1892 és 1895 között – az Amerikai Nemzeti Konzervatórium igazgatójaként New Yorkban tartózkodott. A műben izgalmasan keveredik az idegenben megismert afroamerikai dallamvilág és a szláv kolorit.

Születésnaposok, december 17., Zeneakadémia

Beethoven és Kodály: mi a közös bennük? A spontán kínálkozó válasz: vélhetően mindketten december 16-án születtek. Vélhetően, mert Kodály valóban akkor látta meg a napvilágot, Beethovent pedig 17-én keresztelték meg. Ezen a koncerten is hallunk változatokat – Kodálytól, egy Beethoven-zongoraverseny és egy liturgikus mű által közrefogva. A kiváló japán zongoraművésznő, Ikuyo Nakamichi és az élvonalbeli magyar énekesgárda partnere a magyar karmestertársadalom egyik legjobbja. Az 1809-ben keletkezett V. Esz-dúr zongoraverseny Beethoven utolsó, legnagyobb szabású zongoraversenye, amelynek alaphangulatát méltóság és pompa határozza meg. Kodály Zoltán színgazdag variációsorozata, a Fölszállott a páva 1939-ben keletkezett az Amszterdami Concertgebouw Zenekarának megrendelése nyomán. A Budavári Te Deum (1936) a katolicizmusát mélyen megélő Kodály őszinte vallásosságának egyik legszebb dokumentuma.

A kép forrása: filharmonikusok.hu