A Baranya megyei közgyűjteményi feladatokat ellátó intézmény közleményében Csorba Győző költő sorait idézve azt írták: Hantai Simon képeinek határozott egyéniségük van, s egymáshoz viszonyítva skálájuk: a könnyű líraiságból a súlyos drámaiságig, sőt a víziószerűségig.

Hantai Simon 1941-1948 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mesterei Aba-Novák Vilmos és Kontuly Béla voltak. 1943 augusztusában főiskolásként a Pécsi Művésztelepen alkotott és műveivel szerepelt a művésztelep kiállításán, melyet a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának földszintjén nyitottak meg. 

Ekkor, a Pécsi Művésztelepen készült a pécsi múzeum gyűjteményében lévő Pécsi látkép a székesegyházzal című akvarell is. Az 1947-es figurális, nagyméretű olajkép, az Erkélyen, valamint a művész fiatalkori önarcképe Kunvári Bella gyűjteményéből került a pécsi múzeumba.

Hantai 1948-ban feleségével együtt elhagyta Magyarországot, 1949-től Párizsban élt és alkotott.

Képeinél 1960-ban kezdte meg a pliage (hajtogatás) módszer alkalmazását. A módszer lényege, hogy az előzőleg összegyűrt vásznat befestette, majd száradás után kihajtotta, az így keletkező, festéknyomokból, véletlenszerű mintázatokból kialakuló kép voltaképpen a vászon saját lenyomata. Ez az eljárás alapozta meg a művész hírnevét, s ez ihletett meg számos, Hantaival dialógusban álló ismert kortárs francia filozófust, mint Jacques Derrida, Gilles Deleuze, Hélene Cixous, Georges Didi-Huberman és Jean-Luc Nancy.

A Janus Pannonius Múzeumnak 1971-ben Hantai négy képet ajándékozott, melyek már a jellegzetes "hajtogatásos" technikával készültek.

A közleményben felidézik, hogy Sotheby's aukciósház párizsi kortárs árverésén 2015-ben a művész M.C.5 (Mariale) című 1962-es festményét csaknem 2,6 millió euróért adták el; ez az egyik legmagasabb összeg, amit aukciókon magyar vagy magyar származású művész munkájáért valaha is adtak. Jelezték azt is, hogy a párizsi Élysée-palota elnöki dolgozószobájában – Emmanuel Macron elnök kérésére – Hantai Simon hatalmas, tizennégy négyzetméteres alkotása, a Rózsaszín írás című képét állították ki.

A JPM szerint a pécsi kamarakiállítás igazi kuriózumot jelenthet az érdeklődő közönségnek, s egyúttal hangsúlyosan jelzi azt a szimbolikus tőkét, melyet a képtár gyűjteménye európai színvonalon képvisel.

A kiállítás előzetes bejelentkezéssel tekinthető meg december 8-tól hétfő kivételével naponta 10-től 17 óráig. Bővebb információ itt olvasható.

A kép forrása: artsy.net