Jelenleg az ember által okozott klímaváltozás és kihalási hullám hatása már mindenütt érezhető, ez alól nem kivétel a Balaton sem, itt is hatnak ezek a folyamatok, a tó és vízgyűjtője kollektív viszonylatban is egyre fokozottabban kihasznált régió. A nádasok területének csökkenésével együtt eltűnhet a nádasok élővilága, a vízminőség további romlásával a tó területének jelentős része a nyári szezonban is alkalmatlanná válhat a fürdésre és halpusztulások következhetnek be. Továbbá a Balaton körüli turistaforgalom problémákhoz vezethet az elektromos-, víz- és szennyvízhálózat számára.

Az alkotásokat két jelentős, de a mai kor embere számára háttérbe szorult személy inspirálta. Festetics Julianna grófnő a Nemzeti Múzeum természettudományos részlegét alapozta meg, amikor 1803-ban a múzeumnak ajándékozta értékes ásványgyűjteményét. Sajnos a történelem viharai nem kímélték a kollekciót, így tárgyi leletek híján a képzelet segítségével idézik meg szellemiségét. Sebestyén Olga hidrobiológus-limnológus kiemelkedő munkásságával hosszú évekig kutatta a Balaton biológiai struktúráját, ezzel alapozva meg mindazt a tudást, amire ma is építhetnek a kutatók. Fő kutatási területe a Balaton élővilága és annak megfigyelése volt, munkáit saját rajzaival illusztrálta. A hidrobiológia szakág hazai képviselőjeként elsőként hívta fel a figyelmet az ökológiai szemléletmód fontosságára.

A kiállítás anyaga multiszenzoriális művekből áll, amit a papír és természeti formák, különleges geometrikus alakzatok sokszínűsége gazdagít. Emellett az újrahasznosított anyagok, mint a papírmerítéshez használt filc, a számítástechnikai csomagoló hulladék vagy az épületháló is megjelenik és transzformálódik teljes értékű művészeti alkotássá.

A kiállítást megnyitja: dr. Bacsek Júlia művészettörténész
Közreműködik: dj Edyna

A kiállítás június 30-ig tekinthető meg a galéria nyitvatartási idejében.