bezár
 

art&design

2023. 05. 22.
Magyar modernista festőnők
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Magyar modernista festőnők A másik Nyolcak - Festőnők a magyar képzőművészetben (1916-1936) címmel rendeznek kiállítást május 25-től Pécsen.

A nyolc modernista festőnő 1931-ben a Nemzeti Szalonban mutatkozott be a nagyközönségnek. Őket és a velük egy csoportban alkotó művésznőket mutatja be a pécsi Papnövelde utcai Modern Magyar Képtárban május 25-én könyvbemutató beszélgetéssel megnyíló és szeptember végéig látogatható tárlat.

Bartók Mária, Bartoniek Anna, Dullien Edith, Endresz Alice, Futásfalvi Márton Piroska, Hranitzky Ilona, Járitz Józsa, Kiss Vilma, Muzslai Kampis Margit, Lóránt Erzsébet, Perényi Lenke, Szirmai Ili, Sztehlo Lili, Szuly Angéla, Wabrosch Berta az elsők között voltak a hazai modernizmus történetében, akik vállaltan egy szűk, modern művészetet képviselő, professzionális művésznőkből álló csoportot hoztak létre 1931 januárjában.

A Képzőművésznők Új Csoportjának egyetlen önálló kiállítását - ahol nyolcan szerepeltek - a Nemzeti Szalonban tartották ugyanez év októberében. A csoport magát "újként" határozta meg, ebből következik, hogy tevékenységüket nem az akadémikus, műcsarnoki művészet szférájában képzelték el, hanem a modernizmus keretein belül.

A művésznők története szorosan összefonódott, több közös vonás határozta meg életpályájukat. Művészi tanulmányaikat még az első világháború előtti, alatti időszakban kezdték, s meghatározónak tekinthető a Lyka-reform idején történt továbbképzésük. A kommüniké szerint a főiskola védelméből kikerülő, a piacon megélni kényszerülő művésznőknek nehezen ment az érvényesülés, viszont a sorsközösség összekovácsolta őket, nőelődjeiktől különbözve, határozott elképzelésekkel rendelkeztek, a modern irányzatokat képviselték.

A hagyományos műfajokban alkottak, de bátran vállalták a témák megújítását, saját nézőpontjuk érvényesítését. Tizenöt festőnő életműve - töredékes formában - megrajzolja a két háború közti magyar művészet egy eddig ismeretlen arcát, amely nem illeszkedik az addig dominánsnak tartott művészeti irányvonalakba.

A művek többsége nem lágy, nem finomkodó, az érzékenynek tartott női lélek nem jelenik meg rajtuk. Helyette a nyers, a groteszk látásmód, torzítás, dinamizmus, egyszerűsítés a fő kifejezőerő. A korszakban ezt a közönség, a kritikusok az eredetiség utáni hajszának, a férfiakkal való versengés túlkapásának érzékelték, az általuk képviselt stílusirányzatok - elsősorban a Neue Sachlichkeit - társadalomkritikus, groteszk ága nem nyert pozitív fogadtatás - emlékeztettek.

Bár az ígéretes kezdés ellenére a festőnők neve lassan elhomályosult, kikopott a modern magyar művészettörténet feldolgozásaiból, a 90-es évek végén újra felfedezték őket.

Kép forrása: jpm.hu

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Kelemen Kinga kiállításának megnyitóbeszéde
Az Amikor Galéria debütálása a művészeti galériák soraiban
art&design

Nagyívű nemzetközi kiállítás nyílik a Deák17 Galériában
Papageorgiu Andrea alkotásai a Barabás Villában

Más művészeti ágakról

Haydn out, Muse in – múzsadilemmák
Hodászi Ádám: Kikönnyítve című drámája az Apertúra Bázison
színház

Az ÖrkényKÖZ 1,5 ezrelék bemutatójáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés