bezár
 

art&design

2023. 10. 27.
A kilencvenes évek magyar művészete a Nemzeti Galériában
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
TechnoCool - Új irányok a kilencvenes évek magyar képzőművészetében címmel péntektől látható a Magyar Nemzeti Galéria új időszaki kiállítása.

Vígh Annamária, a Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese a tárlat csütörtöki sajtóbejárásán elmondta, hogy az a tér, amely legutóbb a Gulácsy életmű-kiállításnak adott helyet, most teljesen átalakulva, egy "valódi kortárs térként" várja a közönséget.

prae.hu

Hozzátette, hogy a tárlat a mai napig is "mozgó" korszak átfogó anyagát mutatja be. "Nagyszerű, hogy most itt lehetek ebben a térben, mert abban a rettenetes forgatagban, forradalmi hevületben, amiben akkor éltünk, nem mindig jutott elég figyelem ezekre az elemekre, a művészetnek ezen különleges világának az érzékelésére" - hangsúlyozta.

Kiemelte, hogy a kiállítás anyagából egy tudományos igényű angol és magyar nyelvű katalógus is született.

Petrányi Zsolt, a tárlat főkurátora felidézte, hogy a tárlat megszervezése két éven át tartott, és a fiatal kurátorokkal kettős kutatómunkát végeztek. Egyrészt a korszakban alkotó művészekkel készítettek interjúkat, másrészt a korszakról szóló szakirodalmat dolgozták fel.

"Az 1990-es évekről megjelenő irodalom a 2000-es években betonozódott be, és két nagy irányzat fogalmazódott meg a magyar művészetről: az egyik a kilencvenes éveket mint neokonceptuális művészetet mutatta be, a másik pedig az újmédia oldaláról közelített ehhez a korszakhoz" - fogalmazott, kiemelve, hogy a művészeknek a társadalmi változások új életérzést adtak, a kiállítás rendezésében ennek az életérzésnek a bemutatására igyekeztek koncentrálni.

Ebben a korszakban az elektronikus zenék forradalmasító szemlélete, a DJ-kultúra és a partik világa meghatározó inspirációt jelentett, amely a művek vizualitásában, a bennük felvetett kérdésekben is megjelent.

A kurátor elmondta azt is, hogy a tárlatot úgy akarták megrendezni, mintha "ma lenne", vagyis olyan műveket akartak egymás mellé helyezni, amelyek kreativitásukkal, színességükkel, könnyedségükkel értelmezhetők a fiatal generáció számára is, hiszen a kiállításnak fontos célja, hogy a mai fiatalokat is bevonzza a múzeumi terekbe.

Petrányi Zsolt kiemelte és méltatta a fiatal kurátorok munkáját, akik egészen más szemmel tudtak ránézni a feldolgozni kívánt anyagra.

Egy tárlat "nem attól jó, ha felsorol, hanem ha felvállal egy narratívát, amelyen végigvezeti a látogatót" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az egyik ilyen vezérvonalnak számított, hogy a korszakban alkotó művészek számára nem létezett piac, ezért pusztán szabad meggyőződésből, kreativitásból alkottak. Ez "nagyon erősen rányomja a bélyegét az anyagra, ettől ennyire kötetlen és szabad".

A kiállítás több mint ötven alkotó mintegy 150 művén keresztül mutatja be a festészet, a tárgy, a fotó, a print, a videó és a számítógépalapú művészet kilencvenes évekbeli alakulását.

Vígh Annamária felidézte, hogy a nyolcvanas évek végének nemzetközi és magyarországi történései elhozták a központilag irányított cenzúra megszűnését, egy új, szabad és demokratikus politikai rendszer kialakulását. A hagyományos médiumok mellett az új képi eszközök, a képszerkesztő programok és a számítógép kínálta lehetőségek egy egész generáció számára az önmeghatározás új formáit jelentették.

Kiemelte, hogy a tematikus tárlat öt fő szekciója ma is érvényes témaköröket mutat be. Az Előzmények című bevezető rész olyan alkotásokat vonultat fel, amelyek a kilencvenes évek új szemléletének előfutárai voltak. A Szöveg/jel/jelentés szekcióban a kép és szöveg viszonyával foglalkozó művek szerepelnek, az Ökofuturizmus című részben lévő alkotások pedig a különböző ökológiai kérdések felmutatásával reflektálnak az ember által alakított környezet problémáira.

A Test/identitás című rész a testhez kapcsolódó újfajta viszonyt járja körül, a Pop/remix elnevezésű szekció pedig a vizuális kultúra kilencvenes években végbement átalakulására koncentrál. A tárlat utolsó, Valóság/illúzió című részében kiállított tárgyak ennek a két fogalomnak a viszonyával foglalkoznak.

A képi világot megjelenítő műalkotásokat több zenehallgatási, videós és edukációs ponttal kiegészített térben láthatja a közönség.

A kiállítás, amelynek kurátora Petrányi Zsolt mellett Harangozó Katalin, Major Sára és Tarr Linda Alexandra volt, február 11-ig látható a Nemzeti Galériában.

 

A kép forrása: Magyar Nemzeti Galéria facebook oldala

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Baráth Áron & Pál Katja alkotásai a VILTIN Galériában
Benkő Barnabás, Enyedi Zsolt, Hamerli Judit képzőművészek közös kiállításáról
Megnyitóbeszéd Augusztinyi Fruzsina kiállításához
Krajcsovcis Éva és Zséger Olivia „Leképezés” című kiállításának megnyitóbeszéde

Más művészeti ágakról

Tudósítás az ELTE Tolnai-emléknapjáról - első rész
Neige Sinno Nyomorult tigris című művét mutatták be a Francia Intézetben
Szinvai Dániel: álmomban az eső
gyerek

Jön Veszprém legvidámabb hétvégéje!


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés