Az Alföld szerkesztősége 1978 óta kiemelkedő szerzőit nívódíjban részesíti. 1978 és 2022 között 45 alkalommal 129 szerzőnek 136 Alföld-díjat osztottak ki (heten: Csoóri Sándor, Sütő András, Kulcsár Szabó Ernő, Tandori Dezső, Oravecz Imre, Esterházy Péter és Térey János kétszer is megkapták). A kitüntettek között olyanok szerepeltek, mint Kányádi Sándor, Hankiss Elemér, Tar Sándor, Nádas Péter, Borbély Szilárd, Kovács András Ferenc, Szilágyi István, Takács Zsuzsa, Tóth Krisztina és még sorolhatnánk. Az Alföld-díj a hazai irodalmi díjkultúra egyik legrangosabb kitüntetése, amely "mindig is érdemalapú volt és az is marad." - olvasható a közleményben. 

Az idei díjazottakról:

Bednanics Gábor az irodalomtörténészi szempontrendszerét friss kultúratudományos kérdésirányokkal gazdagító, a modern magyar költészet történetét feltáró kutatásaiért, szerteágazó irodalomszervezői és kiadói munkásságáért, valamint az Alföld folyóiratban immár negyedszázadon át közölt bírálataiért és tanulmányaiért részesül a díjban. 1976-ban született Budapesten. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett 1994-ben, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-filozófia-összehasonlító irodalomtörténet szakán szerzett diplomát az ezredfordulón. Doktori fokozatát 2007-ben szerezte meg az ELTE-n, 2013-ban habilitált a Debreceni Egyetemen. 2005 óta az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem oktatója, jelenleg főiskolai tanár. Eddig négy önálló könyve jelent meg, emellett számos publikációja, szerkesztett kötete látott napvilágot. A Fiatal Írók Szövetségének 2004 és 2010 között elnöke volt, Irodalmi, szaktudományos és szervezői tevékenységét 2011-ben József Attila-díjjal, 2021-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje Polgári Tagozatának odaítélésével ismerték el.

Bodrogi Ferenc Máté, a klasszikus magyar irodalomra fókuszáló kutatásainak a textológia és az eszmetörténet távlatán túl a pszichológia és az élményalapú pedagógia területére is kiterjesztő, a tehetséggondozás vonatkozásában is példás munkásságáért, s az Alföld folyóiratban megjelent mindig felvillanyozó kritikáiért kapja a díjat. 1980-ban született Miskolcon. A miskolci Fráter György Katolikus Gimnáziumban érettségizett, majd egy piliscsabai tanév után (Pázmány Péter Katolikus Egyetem (magyar-kommunikáció szak) a Debreceni Egyetem magyar szakán szerzett nappali tagozatos tanári diplomát (2006), illetve levelező tagozatos pszichológus diplomát (2013). Doktori fokozatát 2011-ben szerezte meg a Debreceni Egyetemen. 2011 óta dolgozik a helyi Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetben, kezdetben textológusként (tudományos munkatárs), majd 2014-től egyetemi adjunktusként. Eddig egy monográfiája, két tanulmánykötete, két kritikai szövegkiadása, illetve számos szerkesztett kötete, kisebb publikációja jelent meg. Egyetemi hallgatóként alapító főszerkesztője a mai napig élő Szkholion című egyetemi szakfolyóiratnak, 2012 óta társkoordinátora az Irodalomtanítás Innovációjának Országos Műhelye elnevezésű vállalkozásnak, mely 2015 és 2016 között MTA Magyar Irodalomtanítási Szakmódszertani Kutatócsoport néven tevékenykedett. Azóta más akadémiai Lendület kutatócsoportnak is résztvevője (Magyar Irodalom Politikai Gazdaságtana), ugyanakkor állandó munkatársa különböző elektronikus és hagyományos egyetemi textológiai projektumoknak. Jelenleg NKFI Mecenatúra program keretében az Aurora almanach több kötetes forráskiadásának vezetője; habilitációs eljárása folyamatban van.

Győrffy Ákosnak a hétköznapok misztériumát kitartó figyelemmel megragadó, egyedi hangvételű költészetéért, esszéisztikus, az érzeteket és sejtelmeket finom hangszerelésben megosztó szépprózájáért, valamint az Alföld folyóiratban több mint két évtizeden át publikált verseiért és regényrészletéért ítélték meg a díjat. 1976-ban született Vácon, jelenleg Börzsönyligeten él családjával. József Attila-díjas író, költő. Megjelent kötetei: A Csóványos északi oldala (Accordia, 2000.), Akutagava noteszéből (JAK-Ulpius-ház, 2004.), Nem mozdul (Magvető, 2008.), Havazás Amiens-ben (Magvető, 2010.), Haza (Magvető, 2012.), A hegyi füzet (Magvető, 2016.), A távolodásban (Magvető, 2021.), A csend
körei (Kortárs Kiadó, 2023.) A Mandiner és a Magyar Krónika munkatársa. A horhos nevű zenekar alapítója, legutóbbi lemezük Antennis címmel 2022-ben jelent meg a Mana Mana Recordsnál.

A díjakat november 7-én, az Alföld-díjasok estjén adják át 19 órakor a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtárban; ezt követően a díjazottak egy portrébeszélgetésen vesznek részt.

A Debreceni Irodalmi Napok idei témája - kapcsolódva Csokonai születésének 250. és Borbély Szilárd születésének 60. évfordulójához - a klasszikus lesz. 17 órakor, a díjátadót megelőzően kezdődik a tudományos tanácskozás, amelyen Nádasdy Ádám (Mit őrzünk a klasszikusokból: tartalmat vagy formát?) és Kulcsár-Szabó Zoltán (A szöveg ideje. A klasszikus és az eminens szöveg fogalmához.) ad elő, a 18:15-kor kezdődő kerekasztal-beszélgetésen pedig Kulcsár-Szabó Zoltánt, Márton Lászlót, Nádasdy Ádámot kérdezi majd Szirák Péter.

A programsorozathoz kapcsolódóan november 6-án, hétfőn 18 órai kezdettel bemutatják Áfra János legújabbb, Omlás című verseskötetét a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtárban, ahol Vigh Levente szerkesztő moderál.