Közleményük szerint a nyitóeseményen, amelyen a Bástyasétány hetvennégy című filmet vetítik, betiltott filmekről és Gazdag Gyula életpályájáról lesz szó. A hosszú éveken át Amerikában élő és tanító rendezővel Víg Emőke filmesztéta beszélget majd.

A magyar direct cinema meghatározó alakjának filmjei nélkül nehezebb lenne megérteni a Kádár-rendszer gondolkodásmódját: a megtörtént, mégis rendkívül abszurd történetek a mai napig magával ragadják a nézőt - emelik ki a közleményben.

Mint írják, az elkészülésükkor dobozba zárt filmek nagy részét csak a rendszerváltás után vetítették, attól kezdve azonban világszerte. Gazdag Gyula díjnyertes alkotásainak köszönhetően került a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményébe (UCLA) tanárként, valamint a Sundance-re mentorként.

Az elmúlt években a Nemzeti Filmintézet digitalizálási és restaurálási programjának részeként a Balázs Béla-díjas filmrendező több filmjét is felújították. Ezek közül az 1987-es Hol volt, hol nem volt az egyik legismertebb, csaknem ötven nemzetközi fesztiválon szerepelt, többek között Cannes-ban, Londonban, Torontóban és Sydney-ben, díjat nyert Locarnóban, Salernóban és Sitges-ben.

Gazdag Gyula a UCLA film, televízió és digitális média tanszékének professor emeritusa, a Robert Redford alapította Sundance Filmmakers Lab művészeti vezetője. 2010-ben az Amerikai Egyesült Államok tíz legjobb filmtanára közé választották - olvasható az összegzésben.

A Bástyasétány hetvennégy és a Hol volt, hol nem volt mellett szerepel a retrospektív sorozat programjában az Elveszett illúziók (1983), a Hosszú futásodra mindig számíthatunk (1969) és A válogatás (1973), a Társasutazás (1984), A határozat (1973), A bankett (1979), A sípoló macskakő (1972), valamint a Túsztörténet (1989).

A szombati nyitóesemény után június 4-ig keddenként tartják a vetítéseket. A filmek előtt Víg Emőke tart bevezetőt, Gazdag Gyula pedig kifejezetten a jelenlegi retrospektívhez készült, rövid, előre rögzített interjúkban beszél a filmek születéséről.