bezár
 

film

2026. 01. 13.
Elek Judit két filmjét is vetítik a Berlinalén
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Elek Judit két filmjét is vetítik a Berlinalén Elek Judit két alkotásának, az Istenmezején 1972-73-ban és a Találkozás című filmeknek a restaurált változatait is műsorára tűzi a február 11-én kezdődő Berlinale a Forum Special programban – tájékoztatta a Nemzeti Filmintézet kedden az MTI-t.

A közlemény szerint a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Forum Special programját ezúttal „Csak légy ember, és mondd ki az igazat!” mottóval rendezik meg.

prae.hu

A Forum Special program idén a női rendezőkre fókuszál, írták, hangsúlyozva, hogy a tavaly októberben 87 éves korában elhunyt Kossuth- és Balázs Béla-díjas Elek Judit az egyik első, meghatározó fontosságú magyar filmrendezőnő volt.

Az Istenmezején 1972-73-ban című dokumentumfilmben Elek Judit olyan fiatal lányok mindennapi küzdelmeire és lehetőségeire koncentrál, akik a saját elképzeléseik szerint szeretnék alakítani az életüket, ezzel konfliktusok sorát vállalva fel. Az 1974-ben készült és az 1975-ös Berlinalén nagy sikerrel bemutatott alkotás felújított változata elérhető a FILMIO kínálatában – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Filmintézet.

A fikció és dokumentumfilm határán mozgó, 1963-ban készült rövidfilm, a Találkozás egy magányos agglegény és egy ápolónő randevúján keresztül a kapcsolatteremtési kísérletek alapvető nehézségeit, furcsaságát és esetlen humorát ragadja meg. Elek Judit a filmet a Balázs Béla Stúdióban forgatta, a cinema direct módszerével. A férfi főszerepet az ismert író, Mándy Iván alakította, a női amatőr szereplőt pedig apróhirdetés révén találták meg.

Felidézték, hogy Elek Judit rendezői végzettségét a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Máriássy Félix osztályában szerezte, karrierje pedig dramaturgként indult a Budapest Filmstúdióban. A rendezőnő a Balázs Béla Stúdió alapító tagjaként a magyar filmtörténet egyik legjelentősebb alakja volt.

Az 1967-es Meddig él az ember? című, Ragályi Elemér által fényképezett dokumentumfilmje több neves díjat is elnyert. Első játékfilmje, a Sziget a szárazföldön – amelynek szintén Ragályi Elemér volt az operatőre – 1969-ben jelent meg. Forgatókönyvíróként a Móricz Zsigmond regénye alapján készült Árvácskában (1976) mutatkozott be.

Ezután egy időre visszatért a dokumentumfilmekhez, de a 2000-es évektől ismét játékfilmeket forgatott: A hét nyolcadik napját (2006), valamint az önéletrajzi ihletésű Visszatérést (2011).

Elek Judit filmjeinek jellegzetes stílusjegye a játékfilm és dokumentumfilm közötti határ elmosása, a fikció és a valóság keveredése – emelték ki a közleményben. A rendezőnő filmjeivel négy alkalommal is szerepelt Cannes-ban, illetve számos európai és nemzetközi fesztivál díját elnyerte. 2024-ben a Magyar Filmakadémia a MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztiválon életműdíjjal tüntette ki.

Elek Judit alkotásai és a teljes nemzeti filmvagyon megőrzését és terjesztését a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum látja el, a digitális restaurálást a Nemzeti Filmintézet Filmlabor szakemberei végzik – hívta fel a figyelmet a filmintézet.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

film

A két film minden idők legnagyobb összbevételét hozta
film

Közönség- és művészfilmek a Vertigo Filmhét műsorán
film

A jugoszláv filmművészet legendás alakja
Retrospektív: Mathieu Kassovitz: A gyűlölet (La Haine)

Más művészeti ágakról

színház

Bach Kata színművész teljesítménykényszerről, elakadásról, határtartásról
Hová tűnt „a kortárs irodalmi termés legjava”?
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 35. számáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés