A Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány (HDKE) szerdai közleménye szerint Az emlékezet útján – A roma holokauszt narratívái és lenyomatai című kiállítás, amelynek kurátora Gulyás Klára kulturális antropológus, nem a történeti eseményt kívánja rekonstruálni, hanem arra irányítja a figyelmet, hogyan él tovább a múlt a lokális emlékezeti gyakorlatokban, a személyes történetekben, a közösségi megemlékezésekben és a kortárs művészeti megszólalásokban. Ennek bemutatása ma különös jelentőséggel bír, hiszen a roma holokauszt emlékezete hosszú időn át a társadalmi és intézményes emlékezet peremén maradt – hangsúlyozták, hozzátéve: "a tárlat arra hívja fel a figyelmet, hogy az emlékezés nem csupán a múltról szól, hanem a jelen kérdése is, mit teszünk láthatóvá, és hogyan adjuk tovább a múlt tapasztalatait".

Az antropológiai szemléletű alapkutatásra épülő kiállítás azoknak a roma/cigány közösségeknek, helyi szereplőknek, civil aktoroknak és alkotóknak a nézőpontját állítja középpontba, akik nemcsak hordozói, hanem alakítói is ennek az emlékezetnek.

A kutatás során minden olyan településen helyszíni interjúk készültek vagy vannak folyamatban, ahol roma holokauszt-emlékezeti helyet azonosítottak, emellett portréinterjúk is születtek olyan szereplőkkel, akik közösségi vagy művészeti tevékenységükkel formálják a hazai emlékezetet.

A kutatás eddig csaknem 100 interjút és mintegy 1500 településre kiterjedő adatgyűjtést foglal magában, ami egyedülálló alapot teremtett a kiállítás létrejöttéhez – emelték ki.

A tárlat egyik központi felismerése, hogy nincs egységes emlékezeti gyakorlat. A helyi közösségek eltérő módon őrzik és adják tovább a múlt tapasztalatait. A kiállítás ezt a sokféleséget nem egységesíti, hanem láthatóvá teszi. Ennek megfelelően rétegzett szerkezetben épül fel. A történeti és társadalmi kontextustól a lokális emlékezeti formákon át a kortárs művészeti reflexiókig vezeti végig a látogatót. Külön hangsúlyt kap a Z generáció szerepe, amely az emlékezet jövőbeli továbbadásában meghatározó.

A vasárnap nyílt kiállítás interaktív és részvételre épülő térként működik. Nem egyszeri befogadásra készült, hanem arra, hogy a látogatók időt töltsenek benne, és saját útvonalat követve kapcsolódjanak a bemutatott történetekhez. A tárlat párbeszédet kezdeményez, és arra ösztönöz, hogy a látogatók saját helyüket is újragondolják az emlékezés folyamatában – emelték ki.

A kiállítás záró egysége, "A beépülés rítusa" az emlékezet közösségi továbbadását jeleníti meg. A térben megjelenő 371 tégla – amelyek az Auschwitz-Birkenauban született roma/cigány gyermekek emlékére utalnak – egy közösségi folyamat részeként "útra kel", és egy készülő budapesti roma holokauszt-emlékmű részévé válik. Így az emlékezet nemcsak megjelenik, hanem ténylegesen be is épül a jövő közösségi tereibe – hangsúlyozták a közleményben.

A kiállítás jövője is ezt a szemléletet követi. A tervek között szerepel egy utazó kiállítás létrehozása, amely lehetővé teszi, hogy a tartalom minél szélesebb közönséghez jusson el, emellett magyar és angol nyelvű kötet készül a kutatás eredményeinek tudományos bemutatására. Hosszabb távú cél a kiállítás állandó helyének megtalálása, amelyhez a szervezők számítanak a roma és pro-roma szervezetek együttműködésére – írták.

A Holokauszt Emlékközpont a kiállítást közösségi térként is megnyitja. Az intézmény várja a roma és pro-roma szervezeteket, köznevelési és felsőoktatási intézményeket, hogy tekintsék meg a kiállítást, vegyék birtokba a teret, és saját programokkal, foglalkozásokkal kapcsolódjanak hozzá, különösen a fiatalabb generációk bevonásával.

Az emlékezet útján című tárlat így nem csupán egy időszaki kiállítás, hanem egy hosszabb távon is működő, közösségileg formálódó emlékezeti folyamat kezdete – fogalmaztak a közleményben.

Képek: Boldogulj Tatabányán blog