„Nem fogunk semmilyen módon politikai ideológiával beleszólni abba, hogy hogyan, és milyen módon kell a kultúrának működnie. Egyetlen kritérium lesz, ez pedig a szabadság" – hangoztatta Tarr Zoltán.

Kiemelte: a politikának ki kell vonulnia azokból a terekből, ahol korábban honfoglaló módon megjelent, ezért első intézkedései között lesz a közgyűjteményi dolgozók bérének rendezése, a múzeumi költözések azonnal leállítása, valamint a kulturális intézmények, elsősorban a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) „erőszakos központosításának" megszüntetése, amely "megint csak a politikai ideológia megvalósításának az egyik eszköze volt".

Hozzátette: az MNMKK megszüntetésénél kiemelten figyelnek majd arra, hogy a múzeumok működésében zavar ne keletkezzen.

A miniszter hangsúlyozta, hogy nem akarnak fenntartani egy olyan központot, amely szinte teljesen ellehetetleníti a napi működést, megalázó helyzetbe hozza az intézményeket, kiszolgáltatott helyzetbe hozza a dolgozókat, és a látogatók számára is sokszor kellemetlen helyzeteket teremt.

Kiemelte: a kulturális terület szorosan együtt fog működni más minisztériumokkal is, hiszen „a kultúra nem egy elszigetelt toronyban él, hanem része az emberek életének", sok ponton kapcsolódik például az oktatáshoz, a tudományos élethez, vagy akár az élő környezethez is.

A miniszter beszélt arról is, hogy a Tisza számára a legfontosabb a valódi párbeszéd helyreállítása, szabadságának visszaadása. „Számunkra a párbeszéd meghatározó jelentőségű, a szakmával, a kultúra képviselőivel, az alkotókkal, a szektor dolgozóival, a közönséggel, az emberekkel, a társadalom egészével, mert a párbeszéd az, ami meg kell, hogy határozza a közösségünket."

Hozzátette: fontos feladatuk, hogy a kormányzat a jövőben is támogassa az olyan rendezvényeket, mint a Múzeumok Majálisa, hiszen ez elsősorban nem anyagi kérdés, hanem a lehetőség megteremtése.

A miniszter köszönetet mondott továbbá a kulturális szférában dolgozóknak, akik az elmúlt években kitartottak, megköszönte a közgyűjteményi dolgozók elmúlt években végzett munkáját, és hogy igyekeztek fenntartani a múzeumok békességét és biztonságát.

Kiemelte: ahogy az előző kormányzat a kultúrában kezdte a pusztítást, a Tisza-kormány ezért a kultúrával kezdi az építést. Ahogy a Fidesz kormányzat a kultúrába bevitt megosztással tudta a társadalom mindennapi életét, az emberek gondolatait befolyásolni, a Tisza-kormányzat tudja, hogy a kultúra felszabadításával lehet elérni, hogy „a békesség, a párbeszéd és az értelmes élet visszatérjen közénk" – fogalmazott.

A miniszter arról is beszélt, hogy nem a politikusoknak kell eldönteni, hogy „mi a jó és a mi a rossz kultúra", hanem egyszerűen „nem kell tenni semmit, csak hagyni kell, hogy a kultúra éljen és létezzen". „Nem kell politikai ideológiát gyártani arra, hogy melyek a jó művészeti ágak, kik a megfelelő művészek, azt majd a közönség, a kultúrafogyasztók fogják eldönteni" – hangsúlyozta.

Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója kiemelte: 29. alkalommal rendezik meg idén a Múzeumok Majálisát, a magyarországi múzeumok legnagyobb seregszemléjét. Az esemény szorosan kapcsolódik a múzeumok világnapjához, amelynek idei mottója, hogy a múzeumok összekötik a megosztott világot. Kiemelte: a rendezvény tavaly egy új programelemmel, a hozzáférhetőségi negyeddel bővült, ahol olyan civil szervezetek és oktatási intézmények kaptak helyet, amelyek munkájuk során marginalizált csoportokkal, vagy közösségekkel foglalkoznak. Ezek a szervezetek valós cselekvési lehetőségeket és jó gyakorlatokat is bemutatnak az idei rendezvényen is.

Az igazgató azt is elmondta, hogy idén rekordszámú, 104 múzeum kiállítóhely és szervezet jelenik meg a rendezvényen és várja a látogatókat színes programkínálattal. Kiemelte, hogy a kedvezőtlen időjárási előrejelzések miatt szombaton a kertben és a múzeumban, vasárnap azonban csak a múzeum belső tereiben tartanak programokat.

A múzeumok olyan helyek, amelyekben a közösségek újra kapcsolatba léphetnek saját örökségükkel, az intézmények falai közt megvalósuló kiállítások pedig a társadalom tagjainak egymás mélyebb megértésére is lehetőséget adnak - mondta Medea Sógor Ekner, a Múzeumok Nemzetközi Tanácsának főigazgatója. Hozzátette: „Ezeken a kapcsolatokon keresztül segítenek a társadalmaknak feltenni a legfontosabb kérdéseket, hogy ki vagyunk, hova tartunk és hová tartozunk".

A főigazgató kiemelte, hogy az örökségvédelem és a múzeumok világszerte számos nehézséggel néznek szembe, hiszen a háborúk, a helyi és nemzetközi konfliktusok, az illegális műkereskedelem, a környezeti változások mind olyan problémák, amelyek veszélyezteti a múzeumok, a műkincsek és az örökségvédelem helyzetét. Ezért az ICOM számos szervezettel tart kapcsolatot az örökségek védelme érdekében, de a múzeumi és közgyűjteményi értékek védelmében a főigazgató figyelmeztetett az országok, államok és nemzetek közti együttműködések mellett a generációk közti együttműködés fontosságára is.

Kép: MTI/Kocsis Zoltán