A Petőfi Irodalmi Múzeum 2022-ben kötött a letéti szerződést Nagy László és felesége, Szécsi Margit hagyatékának gondozásáról - idézte fel Török Petra, a múzeum főigazgatója a tárlat kedd esti megnyitóján.

A letéti szerződés értelmében a múzeumba kerültek a művészházaspár hagyatékának darabjai, amelyeket a PIM elkezdhetett feldolgozni, restaurálni, valamint bemutatni és kutathatóvá tenni. A tárgyak, kéziratok, könyvek, relikviák végül 2025-ben kerültek teljeskörűen és végleg az irodalmi múzeum gyűjteményébe.

"Nyilvántartásba vettük őket, befejeztük a feldolgozást, az állományvédelmet, és megtettük mindazokat az előkészületeket, amelyek ezeknek a kincseknek a megosztásához, a különböző módokon történő közzétételéhez hozzájárulhatnak" - mondta az igazgató.

Felidézte, hogy az író születésének centenáriumán, 2025-ben először a virtuális térben indult el az emlékév a 100 év 100 nap 100 kincs című online galériával, amelyben 100 műtárgyat mutattak be. A galéria arra is lehetőséget adott, hogy az életműnek kevésbé ismert oldalait mutassák be az érdeklődőknek.

Emellett a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban átfogó tárlat nyílt Testvér-tehetség címmel, amely Nagy László és Kondor Béla szellemi kapcsolatát állította a középpontba, valamint a költő szülőfalujában, Iszkázon is megújult a Nagy László Emlékház tárlata, amely egész évben várta az érdeklődőket.

Az igazgató kiemelte: a most megnyíló kiállításban látható lesz, hogy milyen egy alkotói gyűjteményt feldolgozni, digitalizálni, restaurálási programot készíteni rá, valamint az, hogy hogyan lehet egy hagyaték tárgyainak segítségével bemutatni egy életművet.

"A kiállításon olyan műveket láthatunk, amelyekről lehet, hogy tudtunk régebben, de így, ilyen professzionálisan, szépen installált kiállításon még nem láthattuk. Ha megtekintették, majd mondják el másoknak, hogy mennyire érdemes ide eljönni, és jobban megismerni Nagy Lászlót, a képzőművészt, és az embert" - mondta Bukta Imre festőművész a tárlatot megnyitó beszédében.

A kiállítás fókuszában Nagy László kevésbé ismert oldala áll, akit nemcsak költőként, de képzőművészként, grafikusként és képszerkesztőként is komoly elismerés övezett.

A tárlat bemutatja a költő képzőművészeti alkotásait, könyvillusztrációit, az Élet és Irodalom képszerkesztőjeként folytatott tevékenységét, asztalosipari és fafaragási munkásságát, de a kortárs képzőművészekkel való kapcsolata, alkotótevékenységük összefonódása is kiemelt szerepet kap.

Nagy hangsúly kerül a Huszár Dániel grafikus-animátor által készített, teljes teret betöltő digitális animációra, amelyben megelevenednek Nagy László grafikái, Kondor Béla és Kass János vizuális alkotásai, a versekben megjelenő karakterek is.

A tárlat kurátora Bartal Mária volt.

Fotó: Fortepan / Glósz András