„A hangverseny műveit a világ féltésének üzenete köti össze, ami ma is aktuális. Míg Bartók csak érezte, hogy milyen horderejű katasztrófa közelít, addig Strauss tanújává vált a második világháború borzalmas pusztításának. De még a legsötétebb pillanatokban is felcsillan a remény: ezen az estén Bartók 3. zongoraversenyének hangjaiban lesz hallható" – idézi a zenekar közleménye Keller András főzeneigazgatót.

Az est két 20. századi zeneszerző két-két meghatározó művét állítja párba. Elsőként Richard Strauss 1945-ben komponált Metamorfózisok című darabja – eredeti címén Gyász Münchenért – hangzik el. Az alkotás egy széthulló világ fájdalmát hordozza, a német kultúra pusztulását és a szerző szülővárosának bombázását siratja.

Másodikként Bartók egyik legjelentősebb darabja, az 1930-ban született Cantata profana hangzik el. A kilenc csodaszarvas alcímet viselő, tenor és bariton hangra, valamint zenekarra vagy zongorára komponált kórusmű a karácsonyi ünnepkörhöz kötődő, Bartók által magyarra fordított román kolinda szövegéből sarjad. A történet megidézi a társadalomból kiszakadó, a természet tisztaságába vágyó fiúk mítoszát, akik útjuk végén szarvassá változnak. A Cantata profana énekes szólistája Fekete Attila és Sebestyén Miklós.

Ezt követően Bartók 3. zongoraversenye szólal meg, amelyet a szerző már nagybetegen, a halál árnyékában írt, és zongoraművész feleségének ajánlotta. A versenymű szólistája Várjon Dénes Kossuth-díjas zongoraművész, akit a Concerto Budapest 2026/2027-es szezonjának művészeként további hangversenyeken Beethoven, Mendelssohn, Mozart és Schumann műveinek tolmácsolójaként is hallhat a közönség az évadban.

Az estet Richard Strauss 1911-ben bemutatott zenés komédiájából, A rózsalovag című operából született szvit zárja.

A Rózsalovag kezdettől nagy sikert aratott, s ez ösztönözhette arra a szerzőt, hogy 1945-ben önálló zenekari szvitet állítson össze, amely a dalmű impozáns keresztmetszetét adja.