irodalom
2010. 01. 12.
Herta Müller: Romániában kérdéses a demokrácia
Kérdéses dolog a demokrácia Romániában - állította az irodalmi Nobel-díjas Herta Müller egy keddi osztrák lapnak adott interjúban.
A romániai születésű, 1987 óta Németországban élő írónő azt mondta a Der Standardnak: szülőhazájában járva még ma is érzi, hogy megfigyeli a titkosszolgálat.
Tény - mondta Müller -, hogy a rendszerváltás után a kommunista titkosszolgálat, a Securitate embereinek 40 százalékát átvette az új szervezet, az SRI. "Nem ugyanúgy csinálják, mint korábban, halálos fenyegetéseket már nem kapok, de folytatják. A jelek szerint továbbra is érdekük, hogy tudjam: amikor Romániában vagyok, szemmel tartanak" - fogalmazott.
A kérdésre, hogy mit jelent ez az ország demokratikus fejlődése szempontjából, azt felelte: azt jelenti, hogy a demokrácia "kérdéses dolog" Romániában. A korrupció és mindaz, amit az Európai Unió újra meg újra bírál Romániával kapcsolatban, azzal függ össze, hogy a régi rendszerhez tartozó politikai klikkek tagjai továbbra is segítik egymást.
A román sajtó a korrupciós ügyek egy részét feltárja, de következmények nélkül, az értelmiséget pedig nem érdekli a diktatórikus múlt feldolgozása és az újra pozícióba került régi káderek figyelése. Mindez az igazságszolgáltatás, illetve "a román Birthler-hatóság" feladata lenne - vélekedett, a rendszerváltás előtti titkosszolgálati szervek irattárát feldolgozó német hivatalra utalva.
Az ismert német szerző korábban egy berlini beszédében elmondta, hogy Romániában élve a diktatúra zaklatásai miatt az öngyilkosság gondolata is megfordult a fejében. A Der Standardnak elmondta azt is: egy darabig, Nicolae Ceausescu román kommunista diktátor bukásáig Németországban is megfigyelte a Securitate. Akkoriban a német hatóságok figyelmeztették, hogy veszélyben van.
Tény - mondta Müller -, hogy a rendszerváltás után a kommunista titkosszolgálat, a Securitate embereinek 40 százalékát átvette az új szervezet, az SRI. "Nem ugyanúgy csinálják, mint korábban, halálos fenyegetéseket már nem kapok, de folytatják. A jelek szerint továbbra is érdekük, hogy tudjam: amikor Romániában vagyok, szemmel tartanak" - fogalmazott.
A kérdésre, hogy mit jelent ez az ország demokratikus fejlődése szempontjából, azt felelte: azt jelenti, hogy a demokrácia "kérdéses dolog" Romániában. A korrupció és mindaz, amit az Európai Unió újra meg újra bírál Romániával kapcsolatban, azzal függ össze, hogy a régi rendszerhez tartozó politikai klikkek tagjai továbbra is segítik egymást.
A román sajtó a korrupciós ügyek egy részét feltárja, de következmények nélkül, az értelmiséget pedig nem érdekli a diktatórikus múlt feldolgozása és az újra pozícióba került régi káderek figyelése. Mindez az igazságszolgáltatás, illetve "a román Birthler-hatóság" feladata lenne - vélekedett, a rendszerváltás előtti titkosszolgálati szervek irattárát feldolgozó német hivatalra utalva.
Az ismert német szerző korábban egy berlini beszédében elmondta, hogy Romániában élve a diktatúra zaklatásai miatt az öngyilkosság gondolata is megfordult a fejében. A Der Standardnak elmondta azt is: egy darabig, Nicolae Ceausescu román kommunista diktátor bukásáig Németországban is megfigyelte a Securitate. Akkoriban a német hatóságok figyelmeztették, hogy veszélyben van.
További írások a rovatból
Az FSA ötödik napja a Szigeten + Beszélgetés Molnár Péter rendezővel
Kosztolányi Dezső Levelezése II. 1908–1913. S. a. r.: Sárközi Éva. Lektorálta: Buda Attila és Veres András. Budapest, 2026, ELTE HTK – L’Harmattan.
Más művészeti ágakról
Cseresznyéskert – Royal Shakespeare Company, Swan Theatre, Stratford-upon-Avon
Szakonyi Károly a szocioriport és a hangjáték kapcsolatáról, és a rádiódramaturgia mibenlétéről
Beethoven Fidelioja a 2026-os Bajor Operafesztiválon



