Székelyné Németh Mária főkonzul az MTI-nek elmondta, hogy a megújított kiállítást Hiller István oktatási és kulturális miniszter fogja megnyitni, és oda várják török kollégáját, Ertugrul Günayt is.

A rodostói Rákóczi-házat 2007-ben renoválták, és 2009 elején a Magyar Nemzeti Múzeum R. Várkonyi Ágnes történész professzor szakmai véleményezése alapján megkezdte a fejedelem egykori úgynevezett "ebédlőpalotájában" működő emlékmúzeum kiállítási anyagának megújítását.

Mint azt R. Várkonyi Ágnes az MTI-nek elmondta, a kiállításnak helyet adó ebédlőpalota neve onnan ered, hogy ez volt az épület legreprezentatívabb része, és Rákóczi Ferenc ott tartotta igen gazdag könyvtárát. Régen Rodostót a reménytelenség, a kitaszítottság szinonimájaként emlegették, de a legfrissebb történeti kutatásokból kiderül, hogy Rákóczi és kiváló emigráns társai élénk politikai, diplomáciai és kulturális kapcsolatokat ápoltak nemcsak a portával, hanem az európai uralkodóházakkal is - emelte ki a professzor.

Mikes Kelemen, a fejedelem íródeákja az emigrációban például hatezer oldalt fordított franciából, és megírta Törökországi levelek című művét. Ezek közül az egyik levélben az olvasható, hogy "itt vagyunk Európa szélén", tehát nem a világ végén, elszigetelve - mutatott rá a történész.

Rodostóban a fejedelem körül létrejött egy olyan erős emigráns központ, amely hatott a XVIII. századi Habsburg-politikára és ezáltal Magyarországra. Rákóczit sokan keresték föl, Marseille-ből naponta érkeztek hajók, jöttek a francia lapok, Rákóczi intenzív kapcsolatokat ápolt az isztambuli francia követekkel. Emellett a portával is jól együttműködött. Rendkívül jó viszonyba került Ibrahim Müteferrikával, egy magyar származású férfival, aki török fogságba esett, majd hamarosan a szultán környezetének befolyásos személyisége lett. Müteferrika volt Rákóczi tolmácsa, és ő létesítette az első török nyomdát Isztambulban.

II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc leverése után, 1717-ben telepedett le Rodostóban III. Ahmed szultán támogatásával. A szultán házat, földet adott az emigránsoknak, és az 1718-as osztrák-török és velencei-török háborút lezáró pozsareváci békekötés után sem adta ki Rákóczit a Habsburg császárnak - idézte fel a professzor.

A kiállítás külön részt szentel III. Ahmed szultánnak, a modern uralkodónak, aki szerette a tűzijátékot, a szökőkutakat és a virágokat, ezért korát tulipánkorszaknak is nevezik - magyarázta R. Várkonyi Ágnes.

Kiemelte, hogy a kiállításon hangsúlyosan jelenik meg Rákóczi államépítő munkája sok korszerű döntéssel, benne az adórendszerrel, a szociális gondoskodással, a merkantilista kereskedelemmel, a toleráns valláspolitikával, Európát átfogó diplomáciával. Kísérőszövegek, filmvetítés és Rákócziról szóló történészi beszélgetések felvételei gazdagítják a megújított tárlatot Rodostóban.