bezár
 

film

2010. 05. 22.
Cannes - Visszhangok Mundruczó filmjéről a sajtóvetítést követően
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Óriási volt az érdeklődés péntek este a magyar versenyfilm, Mundruczó Kornél Szelíd teremtés - A Frankenstein-terv című alkotásának sajtóvetítésén a 63. cannes-i filmfesztiválon, amelyet az újságírók a díszbemutató előtt egy nappal tekinthettek meg.
A Fesztiválpalota ezer férőhelyes Debussy terme szinte teljesen megtelt: a 105 perces filmet feszült csendben nézték végig a sajtó képviselői. Az MTI által Cannes-ban megkérdezett kritikusok véleménye megoszlott a filmről.

Schubert Gusztáv, a Filmvilág főszerkesztője szerint a Szelíd teremtés az idei cannes-i versenyprogram "egyik legerősebb darabja". Véleménye szerint a 2010-es válogatásban nagyon sok tisztességes és izgalmas témájú film szerepel, de köztük igazán átütő erejű remekművet a magyar film előtt nem látott. A Mundruczó-film viszont a remekművekre jellemzően olyan kérdéseket vet fel - a katarzishoz elengedhetetlen provokatív módon -, amilyeneket a néző nem biztos, hogy magától végiggondolna - hangsúlyozta a kritikus.

A Szelíd teremtés megfogalmazása szerint egy igazi művészfilm, ugyanakkor nagyon ritka módon a zsánerfilmek egyik nagy mítoszát, a Frankenstein-történetet dolgozza fel. Mundruczónál a sorozatgyilkos azonban a nagy amerikai zsánerfilmekkel ellentétben nem azért öl, mert bosszút akar állni valamiért, hanem azért, mert nem tud szeretni. Nem elvesztette ezt a képességét, hanem soha nem tanult meg szeretni, s a szeretethiány eleve szörnyet szül - mutatott rá Schubert.

Szerinte "egy iszonyú hideg filmről van szó": a szeretet ünnepén, Karácsonykor jelenik meg Frankenstein, a történet egy része alpesi tájakon játszódik, s Mundruczó nagyon pontosan mutatja meg, hogy a szereplői lelki életében totális az eljegesedés, amire katalizátorként világít rá Frankenstein érkezése. Egyik szereplő sem tud szeretni, és emiatt dobták el maguktól a "szelíd teremtést" - tette hozzá.

Az apanélküliség miatt tönkrement élet a kritikus szerint egyébként az egyik alaptémája az idei cannes-i válogatásnak. Mundruczó filmje mellett például a mexikói Alejandro Gonzalez Inarritu is ezt a kérdést feszegeti a Biutiful című alkotásában.

Gyenge Zsolt filmkritikus sem az idei versenyprogramhoz, sem Mundruczó eddigi filmjeihez képest nem érezte kiemelkedőnek a Szelíd teremtést. Meglátása szerint a hétköznapokra átültetett Frankenstein-adaptáció mellett a filmben megjelenik a hatvanas-hetvenes évek modernista rendezőire jellemző önreflexív kutatás: a film főszereplője egy filmrendező, aki filmjéhez válogat szereplőket. A negyvenedik percig megvan a feszültség, de attól kezdve a forgatókönyv túlságosan közelít az eredeti regényhez, és ettől kezdve elvész az az elrajzoltság, amely a film elejét izgalmassá tette - vélte Gyenge Zsolt.

David Robinson brit filmkritikus szerint "Mundruczó szokásához híven ismét óriási meglepetést csinált". A kritikus lenyűgözőnek tartja a film képi megoldásait, azt, ahogy a rendező Budapestet filmezi. Jean-Philipe Tessé francia kritikus viszont kifejezetten nem kedvelte a "művészfilmek akadémikusságát" Mundruczónál, de megjegyezte, hogy több kollegájának is nagyon tetszett a film.

Csákvári Géza, a Népszabadság kritikusa szerint a Szelíd teremtés "mérföldkő" Mundruczó pályafutásában, mert a rendező teljesen meg tudott újulni. Véleménye szerint a film középső része egy klasszikus Mundruczó-film, amelyben teljesen felismerhető a rendezőre jellemző sajátos világ és stílus. A film kezdő jelenete és a thriller-szál viszont új műfaji eszközök és stílusok felé való nyitást jeleznek a rendező részéről, aki már nemcsak a saját nyelvén, hanem univerzálisan szeretne beszélni. Erre a lépésre Csákvári szerint nagyon kevés magyar rendező képes. Megítélése szerint a film esélyes valamilyen díjra, de némi hátrányt jelenthet Mundruczó fiatal kora, és az a tény, hogy nagyon nagy nevek szerepelnek az idei válogatásban.

A Mary Shelley Frankenstein vagy a modern Prométheusz című világhírű klasszikus gótikus regénye nyomán készült film a teremtő ember és teremtménye története. A szeretet után sóvárgó, mégis kitaszított ember mítosza éled újra apa és fiú találkozásában: az intézetben felnőtt 17 éves Rudi (Frecska Rudolf) egy nap beállít egy lerobbant budapesti bérházban élő anyjához (Monori Lili), hogy megtudja, ki az apja. A lakásban egy rendező (Mundruczó Kornél) éppen szereplőválogatást tart, és azonnal magával ragadja a fiú ártatlansága. Az eredetileg jó szándékkal érkezett Rudi azonban ölni kezd, a rendező pedig rájön, hogy a szörny az ő fia.

A cannes-i filmfesztivál 19 alkotást bemutató hivatalos versenyprogramjának díjkiosztására vasárnap este kerül sor.
nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Pawel Pawlikowski: Apaföld
Beszélgetés filmről és traumáról
Nemes László Árva című filmjéről

Más művészeti ágakról

Vasárnapig még látogatható
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 45. számáról
Dürer rinocéroszának majdnem igaz története
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 44. számáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés