Gyuricza Péter a távirati iroda megkeresésére elmondta, hogy a Kossuth-díj átadásának 60. évfordulója alkalmából szeretett volna egy olyan könyvet megjelentetni, amely a rendszerváltás utáni Kossuth- és Széchenyi-díjasokat gyűjti egybe. A kiadvány összeállításánál azonban rádöbbent arra, hogy a Kossuth-díjnak 1948-tól van kontinuitása.

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó gondozásában megjelenő kétkötetes kiadvány szerkezete a történelmet követi: évenként, a korabeli sajtó beszámolója alapján, eredeti fotóval illusztrálva mutatja be az ünnepségeket, közli a kitüntetettek életrajzi adatait - folytatta Gyuricza Péter, hangsúlyozva: szerzőtársával "szigorúan" ragaszkodtak ahhoz, hogy minden díjazott esetében az eredeti indokláshoz nyúljanak vissza.

Az első kötetben (1948-88-ig) a Kossuth-díj, és az Állami Díj kitüntetettjei, a másodikban (1990-2008-ig) a Kossuth- és Széchenyi-díjasok sorakoznak. Az album második kötetének mellékletében a díjak alapításáról és az adományozás szabályairól olvashat teljes összefoglalót az érdeklődő, a kiadvány végén pedig statisztikai adatok találhatók.

Gyuricza Péter érdekességként elmondta, hogy az elismerések történetének hat évtizede alatt 46 alkalommal összesen 1525 Kossuth-, 1167 Állami és 416 Széchenyi-díjat adtak át, ezen belül megosztott Kossuth-díjban 264-en, megosztott Állami Díjban 519-en, megosztott Széchenyi-díjban 78-an, csoportos Állami Díjban pedig 48 szocialista brigádban összesen 388-an részesültek.

Megemlítette, hogy a legtöbb kitüntetést, szám szerint 224-et 1978-ban adták át, míg a legkevesebbet, mindössze 19-et, 1960-ban. Fizikai dolgozót Kossuth-díjjal 1963-ig jutalmaztak, összesen 123 embert. A nők aránya a Kossuth-díjasok között tíz százalék, az Állami Díjasok között 16,2 százalék, míg a Széchenyi-díjasok között 6,2 százalék - jegyezte meg. 

Gyuricza Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy szép számmal vannak olyanok, akik kétszer is részesültek az egyik, vagy a másik elismerésben, míg Bán Frigyes, Fábri Zoltán, Fischer Annie, Illyés Gyula, Keleti Márton, Kodály Zoltán, Nádasdy Kálmán és Szőkefalvi-Nagy Béla háromszor kapott kitüntetést.

Díjat egy alkalommal vontak meg kitüntetettől: az 1952-ben Kossuth-díjjal jutalmazott Nagy Gábort fosztották meg 1953-ban a cím viselésétől - tette hozzá.

Posztumusz elismeréseket 1948-ban és 1990-ben ítéltek oda, mindkét alakalommal történelmi-politikai elégtételt is jelentett a kitüntetés. Így lett Kossuth-díjas Bartók Béla zeneszerző, Derkovits Gyula festőművész és József Attila költő, majd a rendszerváltás évében többek között Dohnányi Ernő zeneszerző, karmester, Eckhardt Sándor irodalomtörténész, Hamvas Béla filozófus, író, Huszárik Zoltán rendező, Jékely Zoltán költő, Kodolányi János író, Kondor Béla festő- és grafikusművész, Latinovits Zoltán és Őze Lajos színművészek, Laziczius Gyula nyelvész, Márai Sándor író, költő, Molnár István koreográfus, Rajeczky Benjámin népzenekutató, zenetörténész, Sinka István költő, író és Tóth Menyhért festőművész.

1990-ben posztumusz Széchenyi-díjat kapott Bibó István történész, Győrffy Barna Kossuth-díjas biológus, Hajnal István történész, Jendrassik György mérnök-feltaláló, Johan Béla orvos, Kerényi Károly történész, Mándy György biológus, Náray Szabó István vegyész, Papp Simon geológus, Sántha Kálmán Kossuth-díjas orvos, Szabó István történész valamint Varga István közgazdász.

A Kossuth-díj nagydíját eddig négyen vehették át, Kodály Zoltán zeneszerző 1952-ben és 1957-ben, Lukács György filozófus 1955-ben, Lyka Károly művészettörténész, kritikus, festő 1963-ban, míg Riesz Frigyes matematikus 1953-ban; a Széchenyi-díj nagydíját ketten kapták meg: Kosáry Domokos történész 1995-ben és Lovász László matematikus 2008-ban.    

Gyuricza Péter kitért arra is, hogy 1964-ben, 1967-ben, 1968-ben, 1969-ben, 1971-ben, 1972-ben, 1974-ben, 1976-ban, 1977-ben, 1979-ben, 1981-ben, 1982-ben, 1984-ben, 1987-ben, 1989-ben nem adományoztak díjat, míg 1986-ban soron kívül tüntettek ki Állami Díjjal nyolc mérnököt, kutatót.

Az olvasók a kötetből azt is megtudhatják, hogy változtak az elismerések fokozatai, a fokozatok elnevezése az évek során, de az is kiderül, hogy növekedett a díjakkal járó pénzjutalom: míg 1948-ban például a Kossuth-díjjal 10 ezer forint járt, addig 2008-ban már 6 millió 850 ezer forintot vehetett át a díjazott.