Az Év Gyermekkönyve 2009. díjat kapta Bagossy László A Sötétben Látó Tündér című könyvéért, amely 2009-ben a Pagony Kiadónál jelent meg.

Tamás Zsuzsa laudációjában elmondta: a Sötétben Látó Tündér épp az ellentéte a népmesei mindent látó királylánynak. Nemcsak azért, mert története kezdetén, amikor még tündérneve sincs, kicsi lány ő, hanem azért is, mert éppen önbizalomban szenved hiányt: Pirinyó Minyó, a legkisebb tündér úgy érzi, semmivel sem tud kiemelkedni a testvérei közül.

De ebben téved. Hiszen ő, egyetlenként, látja a sötétben a gondolatokat, látja a kimondott szavakat. Azon a nevezetes éjszakán, amikor elnyerte tündérnevét, tündérédesanyjával egy olyan történetet eszeltek ki, amelyben Tökmag királyfi éppen úgy indul el legkisebb királyfiként Málnácskáért, ahogyan a népmesei királyfi indul el a világszép nádszál kisasszonyért.

A legkisebb tündér és a legkisebb királyfi története – az egyik Pirinyó Minyóból Sötétben Látó Tündérré, a másik legkisebb királyfiból királylány-mentő vőlegénnyé lett – példát mutat, hitet ad és vigasztalást nyújt minden legkisebbnek. A Sötétben Látó Tündér pedig mindent-látásával segít legyőzni mások félelmét.

Képzelettel, szeretettel és bátorsággal. Ahogyan Bagossy László is mesebeszél.

Az Év Gyermekkönyve-díjban részesült Schein Gábor is, Irijám és Jonibe című könyvéért, amely 2009-ben a Csodaceruza kiadónál jelent meg.

Tamás Zsuzsa arra emlékeztett, hogy a mese a XIX. század végéig kifejezetten felnőtt műfaj volt, s csak napjaink téves mesefelfogása hajlamos a mesét kizárólag gyerekeknek szóló történetként olvasni, sőt elvárni tőle, hogy mint ilyen, semmiféle „borzalmat” ne tartalmazzon. Elmondta, Platón ideális államában a jövő polgárainak irodalmi nevelése mítoszok mesélésével kezdődött volna, és megkockáztatta: Platón bizonyára elégedett lenne a Csodaceruza kiadóval, hogy – „verses mese gyerekeknek és felnőtteknek” meghatározással – megjelentette Schein Gábor: Irijám és Jonibe című meséjét.

Jonibe, a madárkirály és Irijám, a halkirálynő nem egy habcsókvilágban találnak egymásra. Megpróbáltatásaikat nem boszorkányok és sárkányok mérik rájuk, egészen más erőkkel kell megküzdeniük – de küzdeniük kell. Az Irijám és Jonibe a szimbólumok nyelvén szól hozzánk, megszólítva tudatos és tudattalan énünk minden rétegét, mint a népmesék, mint a mítoszok. Teszi mindezt egy talán sosemvolt – hiszen Schein Gábor alkotta –, mégis mélységes-mélyről ismerős nyelven.

Az Év Gyermekkönyve 2009. díjban részesült Rofusz Kinga, Schein Gábor Irijám és Jonibe című kötetének illusztrálásáért.

Sárkány Győző hangsúlyozta: ugyan az Irijám és Jonibe Rofusz Kinga első könyve, mégis ismert, sőt elismert illusztrátor, mind a hazai, mind a nemzetközi szakmai közönség előtt.

Művei láthatóak voltak a nagy nemzetközi illusztrációs fórumokon, díjazták Japánban, és az ő nevéhez fűződik a magyar illusztrációs díszvendég-logó Bolognában. Sikert arattak munkái minden bolognai bemutatkozáson és a budapesti könyvfesztiválon is. "Kivételesen érti és szereti a közönség Rofusz Kingát, valamit tud, mert a közönség a szívébe zárta. Ez az, ami nem tanulható, ez az, ami nem kiszámítható, ez az, ami úgy áramlik, mint a tiszta forrás, ez a tehetség. Ezt a tehetséget és különlegességet ismerte fel a Csodaceruza Kiadó."

Az Év Gyermekkönyve 2009. díjban részesült Tóth Krisztina, Florence Jenner-Metz: Neked írok, Apu! című könyvének fordításáért, amely a Csimota kiadónál jelent meg.

Kucska Zsuzsa elmondta, különleges könyvet vehet a kezébe az olvasó, a könyvnézegető: egy kislány, Margó Apuhoz szóló leveleit olvashatja, aki sosem fog válaszolni kislánya leveleire.
"A kötet szól a kislány veszteségéről, a szeretetről, a barátságról, ahogyan egy kicsi lány érzi  s megfogalmazza - ezt a szép szöveget adja vissza nekünk magyarul Tóth Krisztina."


Az Év Gyermekkönyve 2009. díjban részesült Csukás István  munkássága elismeréséül.

"Különös társaság gyűlt össze ünnepelni. Néhány macska, egy kiscsacsi, egy tücsök, egy amatőr gyermekbohóc, az ott a sarokban nem is tudom, mi, talán egy szobafestő pemzli – vagy egyujjas kifordított bundakesztyű? Az a fagylaltos a triciklijét is magával hozta, lám, a horgász meg teljes felszerelésben érkezett, de befért egy sárkány is (igaz, csupán egyfejű), nem csoda viszont, hogy az a kis süni kívül rekedt. A háttérzajért elnézést kérek, az a – mondjuk ki nyíltan: – dagadt madár épp egy lyukas, egy kerek, egy töltött és egy üres csokoládé papírjával zörög épp…"  - indította beszédét Gombos Péter.

Gombos emlékeztetett, Csukás István díjait felsorolni aligha szükséges, csak néhány fontosabb ezek közül: Lázár Ervin után másodikként Kossuth-díjat kapott gyermekirodalmi munkásságáért, de van Andersen-díja is, a regényéből készült Keménykalap és krumpliorrot pedig Hollywoodban az év legjobb gyermekfilmjének választották. Történetei közül több ihletett meg filmes, rajzfilmes, bábos rendezőket.

„A mai gyerekek sokkal érettebbek, mint mi voltunk. Aki ennek a korosztálynak ír, annak tudomásul kell venni a tényeket. Nem akarok, nem tudok a gügyögő gyermekirodalommal közösséget vállalni. Megpróbálok a mai gyerekek fejével gondolkodni” - idézte Csukás István szavait Gombos Péter.

Végül helyet kért Sün Balázsnak - hadd ünnepeljük mind együtt Csukás Istvánt.