film / film
2007. 01. 27.
Hát persze, válaszolnánk rutinosan, az embernél semelyik élőlény sem tudja jobban szívatni magát. Az ember magára zárja az ajtót, benyomja a tévét, kikészít egy tonna hízlaló-ropogtatnivaló fröccsöntött műanyagot, ízlés szerint alkoholt és tudatmódosító szereket, majd addig paráztatja magát százcsatornás magányában, amíg tökéletesen, de nagy csöndben bele nem rokkan - saját magába. Egy valóságos királynő azonban egész másképp szenvedi az életet...
2007. 01. 27.
Tomboló libidójú, ám (még?) csillogó szemű párocska költözik a kísérteties, lepusztult, körfolyosós bérházba. A szomszédban saját maguk laknak – húsz évvel később. Abszurd, mi több, ijesztő alapszituáció, minden feltétel adott egy négy- (avagy két?-) szereplős kegyetlen kamarajátszma felskiccelésére.
2007. 01. 15.
A kör első része óta újra és újra leporolt kérdés számomra, honnan került elő ez a némaságában rettenetes, hajtincsei közül a cápák érzékiségével kibámuló szellem. Az Átok - Grudge 2 újra aktuálitást adott....
2007. 01. 10.
Süskind regényének korrekt mainstream mozivá való átgyúrása láttán kiborul a prüdéria bilije. Szegfűszeg? pézsma? netán fahéj? Ez fingszag, baszki!!!
2007. 01. 08.
A film elején egy Galina nevű (Laura Elena Harring) macskaruhás, echte akciónéni fénysebesség-közeli mozgással elintéz pár tagbaszakadt, rosszarcú férfiút: kik csak nem akarnak elfogyni. Már kapnánk is a távirányító után, de hálisten’ megjelenik harcos ifjaink példaképe, a kellemesen békafejű, kigyúrt Jacques (Jean-Claude Van Damme), s érezzük: érdemes kitartanunk.
2006. 12. 30.
Mel Gibson – úgy tűnik – végleg búcsút mondott annak, amihez értett, tudni illik a sztárszínészetnek, és önjelölt gondolkodóvá, az emberi civilizácó(k) nagy tévedéseit és válságjelenségeit, illetve az ember személyes esendőségét grandiózus filmvállalkozások keretei között latolgató homályos vizionáriussá avanzsált. Emellett személyes missziójának tartja, hogy a filmjeiből csakis feliratos változat készülhessen, kivétel talán a klasszikafilológusok és a Yukatán-félszigeti mozisok és forgalmazók köreiben tartott tesztvetítések munkakópiáit. A Passió latin és arámi nyelven elhangzó dialógusai, és a legfrissebb, sorrendben a negyedik Gibson-rendezés, az APOCALYPTO egy az egyben yukatek indián dialektusra átültetett dikciója legalább is erre vallanak…
2006. 12. 30.
Az emberek általában piszkosul szeretnének. Folyton az öregedés jelein meg a fenyegető, elkerülhetetlen halálon stresszelnek. Ettől állandóan mocsok rosszul érzik magukat a ráncosodó bőrükben. Évezredeken át agyalnak a megoldáson. Mikor pedig épp kiderülne, hogy karnyújtásnyira a válasz, rádöbbennek, hogy mégsem ez volt a kérdés…
2006. 12. 28.
Pálfi György második nagyjátékfilmje a test éjszakai oldalát mutatja meg, de csak azért látunk sötéten, mert a hús már nem világíthat természetes fénnyel egy biológiailag deformált kultúra számára.
2006. 12. 11.
Corneliu Porumboiu filmjét a nézők már láthatták a Román Filmhéten, szerencsére a Szimpla Film jóvoltából most szélesebb közönség is megtekintheti. A múlttal bátran szembenéző alkotás, és az általa felvetett kérdések nemcsak keleti szomszédainknak lehetnek fontosak, hanem nekünk is.
2006. 12. 01.
Sartre szerint nem. De lehet, hogy már ő is rájött idő(tlenség) közben az ellenkezőjére. Addig azonban, míg lehetőségem nyílik tőle rákérdezni erre a vitás pontra, egy magyar film kapcsán készítem elő a vele való beszélgetést.
