irodalom / könyv
2021. 06. 02.
Egy kívülálló számára a Balaton hangulata már közvetlenül a turistaszezon lezárulta után, szeptember közepe körül radikális változáson megy keresztül. Különösen az esték lesznek hirtelen sokkal sejtelmesebbek, melankolikusabbak, már-már félelmetesek. Akinek nem ez a természetes közege, a telet bizonyára még ennél is sötétebbnek képzeli, olyan időszaknak, amikor a tópart könnyedén egy skandináv típusú krimi helyszínévé változhat. Szlavicsek Judit erre a fantáziára játszik rá első, Légy/ott című könyvében.
2021. 06. 02.
Nincs könnyű dolga annak, aki Vida Kamilla verseskötetéről, a Konstruktív bizalmatlansági indítványról szeretne kritikát írni. Nehéz ugyanis szigorú műfaji keretek mellett megmaradni olyan könyvről írva, amely ennyire ügyesen, sőt, ravaszul (!) mossa el a határokat saját maga és az olvasó valósága között, akárha a könyv lapjairól két lapozás közt, mint hangyák, a betűk szépen felmenetelnének a kézfejünkre – és mi ezt közben szinte észre sem vesszük. Igyekszem hát belemenni a játékba, és csak reflektálok én is.
2021. 05. 20.
Juhász Tibor legújabb kötete, szemben a fülszöveg állításával, nem „az együttérzés verseit” tartalmazza. A kötet legjobb darabjai még csak nem is a nyomorról szólnak. Azt a (jobb szó nem lévén) kispolgári attitűdöt rögzítik, amely a szegénységről való beszédben, különösen annak földrajzi és egzisztenciális közelségében, uralkodó.
2021. 05. 11.
Annie Ernaux könyve egy trauma utáni nyomozás története, amelynek kevésbé a trauma, sokkal inkább a nyomozás a hangsúlyos eleme. A Lánytörténet részben hasonló módon küzd az elbeszélés nehézségeivel, mint az ottliki vagy mészölyi hagyomány, mégis jelentősen más élményanyaggal kell szembenéznie.
2021. 05. 03.
Kulturális iparágak, kánonok és filterbuborékok címmel jelent meg Bárány Tibor, Hamp Gábor és Hermann Veronika szerkesztésében 2020-ban egy tervezett könyvsorozat első tanulmánykötete. Tanulmányai a 2019. február 14-én és 15-én a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék, illetve az ELTE Média és Kommunikáció Tanszék közös szervezésében megrendezett konferencián elhangzott előadások nyomán készültek.
2021. 04. 30.
Amikor letaglózó szókimondásról és őszinte oknyomozó munkákról van szó, a Nobel-díjas belarusz újságírónő, Szvjatlana Alekszijevics nevét mindenképpen a műfaj legjobbjai között kell megemlíteni. A szerző több alkalommal is foglalkozott már a Szovjetunióhoz kapcsolódó témákkal és társadalmi tabukkal: ezen művek közé tartozik a Csernobili ima és az afganisztáni háborúról szóló Fiúk cinkkoporsóban is. Azonban talán sehol nem jelennek meg olyan markánsan az őt foglalkoztató drámák, mint 1985-as nagysikerű könyve, a Nők a tűzvonalban (The Unwomanly Face of War) lapjain.
2021. 04. 23.
Mi is az emlékezet? Egy újra és újra elővett fénykép, egy szó a tenyéren, vagy egy rég nem érzett ostya íze. Emlékezni annyi, mint tárolni – beépíteni és újraalkotni a tudatunk, a testünk és önmagunk részeként a megőrizni kívántat. Kérdéses, hogy mégis mi történik akkor, ha a jelenünk válik emlékezethellyé, mi magunk pedig az adott események vagy miliő archívumaként kezdünk működni. Karantén-irodalom, vírus-magány, online kultúra – mind olyan fogalmak, melyek velünk kezdődnek, de nem tudhatjuk továbbérnek-e rajtunk.
2021. 03. 10.
I. Jakab angol királynak két embertípusról biztosan lesújtó véleménye volt: a boszorkányokról és a katolikusokról. Démonológia című 1597-es könyvében bár előbbiekkel foglalkozott többet, utóbbiakat sem kímélte. Tizenöt évvel később, már túl a Guy Fawkes-féle felkelésen, a protestáns uralkodó még inkább úgy érezhette, hogy bizonyítania kell, amely törekvéséből a Familiárisokban a megfelelési kényszerek láncolata vezethető le. Stacey Halls első regényében egyetlen szereplőt nem gyötör ez az érzés: az ördögi üzelmekkel vádolt bábát, Alice Grayt.
2021. 03. 07.
Szabó Imola Julianna Holtak aranya, holdak ezüstje című könyve egyszerre idézi a múltat és a jelent. A lengyel mondák világa, valamint a vizuális és textuális felületek ötvözésének eredménye egy meditatív és elgondolkodtató kötet, ami segít kiszakadni a hétköznapok történéseiből.
2021. 03. 06.
Biró Krisztián első kötetét mintha visszafojtott levegővel írták volna. Érzékletesen vall a minden generációt érintő szorongásról, amely elválaszthatatlanul kíséri a felnőtté válás folyamatát, különösen azon húszas-harmincasoknál, akik lakhelyüktől távol próbálnak szerencsét. A kötet verseiben azonban nem csak a túlélés a tét, hiszen a nyomás alatt marad erő építkezni is. Miközben elengedjük a régit, valamivel nyugodtabban elkezdjük felépíteni az újat. A hős útja pedig Eldorádóba vezet.
