bezár
 

irodalom

2017. 12. 07.
Sokáig szeretni
Elena Ferrante: Amikor elhagytak. Fordította: Balkó Ágnes. Park Könyvkiadó, 2017. 198 oldal, 3490 Ft.
Tartalom értékelése (4 vélemény alapján):
Az Amikor elhagytak című Elena Ferrante-regényt olvassuk, minden további nélkül elhinnénk, naplót, és nem egy alaposan megtervezett sikerregényt tartunk a kezünkben. Az elbeszélő és főszereplő Olga, egy 38 éves, kétgyerekes családanya, akit férje egy húszéves lányért otthagy. A szakítás utáni pár hónap intenzív lelki történéseit leírva Ferrante a párkapcsolatok, egyáltalán az élet legégetőbb problémáira kérdez rá. Teheti ezt, mert elbeszélője a „falig”, a legmélyebb kétségbeesésig elmegy.

A rejtőzködő olasz író(nő) sikere egyfelől talán a bátorságában rejlik: a történet és a hang hitelességéért szereplője szájába nem fél időnként banális, általánosító mondatokat adni. „Alkalmak vagyunk. Elfogyasztjuk és elveszítjük az életünket, mert egy pasas hajdanában kedves volt velünk, minket választott a többi nő közül, csak azért, hogy belénk ürítse a farkát. Eltévelyedünk, mert csak nekünk bókolt a banális vágy miatt, hogy dugni akar.”

A regény naturalisztikussága ellenére mégsem egyszerűsíti le a problémákat. A férjét és a férj szeretőjét trágár szavakkal szidalmazó, őket egyszer fizikailag is megtámadó Olga úgy próbálja meg állandóan figyelni magát, éber lenni az indulatrohamok között is, ahogy az élet-halál között lebegő ember próbál nem elaludni, mert ez az egyetlen lehetősége az életben maradásra. A fiatalkorában novellákat is író, irodalommal sokat foglalkozó Olga a szakítás feldolgozása alatt gyakran nyitja ki Tolsztoj Anna Karenináját, így akad meg a szeme egy soron, amit évekkel korábban húzott a regényben alá: „Hol vagyok? Mit csinálok? Miért?” Ekkor fogalmazza meg az Amikor elhagytak egyik „tartópillérét”, kulcsmondatát: „Lényegtelen feszültségek arra sarkallnak minket, hogy lényeges kérdéseket fogalmazzunk meg.” Vagyis a banális féltékenységi jelenetek, az Olgára maradt háztartási és gyereknevelési problémák, feladatok, a Carranoval, vagyis a szomszéddal átélt, félresikerült szexuális kaland, mind-mind, annak ellenére, hogy igen tipikus, mindenki által jól ismert helyzeteket ábrázolnak, lényeges kérdések felé mutatnak.

A kétszáz oldalas regény legnagyobb részét, mintegy hetven oldalt, egy konkrét, egynapos, feszültségeivel, izgalmaival, veszélyeivel, szinte thrillerre emlékeztető esemény teszi ki. Ebben a vészhelyzetben kulminálódik Olga összes problémája, ekkor kell szembenéznie saját poklaival, és itt kell feldolgoznia a szakítást is, le kell zárnia a férjével való kapcsolatát, hogy le ne váljon magáról, „mint üvegről a címke”. Olga a szakítás utáni állapot egyik legmélyebb pontján találja magát, a Carranoval való kalandból is csak undorító érzéseket sikerült kicsikarnia. Reggel arra ébred, hogy kisfia belázasodott, és hányni kezdett egy vírus miatt, Otto, a kutya, szintén rettenetes állapotban van, lánya, Ilaria, pedig szapulja a gyengeségét, hogy mennyire nem képes „varázslóként”, erős anyaként rögtön megoldani a helyzetet. Ráadásul a zár is és a telefon is – mindkettővel jó ideje gondok voltak – elromlik a lakásban, augusztus lévén, a házban senki sincs otthon, és a nő sehonnan sem tud segítséget hívni.

Az ilyen – és ehhez hasonló – eseményektől az Amikor elhagytak legalább annyira izgalmas „kalandként” is olvasható, mint amennyire egy hiteles, belső reflexiókat elénk táró fejlődésregényként, ahol Olga a kiábrándult kijelentéstől: „a jövő, egy bizonyos ponton túl, csak a múltnak való élés szükségszerűsége”, eljut odáig, hogy „Újra kell értelmezni az igeidőket.” És hogy úgy gondol „a szabályos felnőttlétre, mint valami művészeti ágra.” El kell sajátítani.

Az izgalmakon és a reflexiókon túl érdemes a regény képi- és motívumvilágában is elmerülni. Annak ellenére, hogy egy, a férjét és annak szeretőjét gyűlölő és megvető feleség beszél, a negyvenes pasas és a fiatal nő kapcsolatát is szemléletesen, időnként szinte szépséggel tárja elénk: „Ő pedig úgy mustrálgatta, ahogyan az árnyékból emeljük a tekintetünket a verőfényben fürdő, fehér falra.” Szintén nagyon szép képekkel és motívumokkal telített Olga gyerekkorának egy emléke a „nápolyi asszonyról” (Olga és férje Nápolyból származnak, de a távoli északon, Torinóban telepedtek le), aki egy lépcsőházban lakott velük, fantasztikus illata volt és csodálat vette őt körül egészen addig, amíg a férje el nem hagyta.

A nápolyi asszony, aki a régi déli világhoz tartozik, a szakítást sosem tudta feldolgozni. Megtörte őt és öngyilkos lett. Olga számára az a kihívás (akárcsak a nápolyi regények, lásd Briliáns barátnőm hőseinek is), hogy ő, a nápolyi asszonnyal szemben, el tud-e szakadni a „hagyományoktól”, vagyis meg tud-e állni a saját lábán, képes-e létezni a férjétől függetlenül, vagy tovább hangoztatja, hallja-e anyja alkalmazottainak a nápolyi varrodában hallott vészharangjait: „ha nem tudod megtartani a férfit, mindent elveszítesz”. A regény nagy kérdése, hogy Olga képes-e erre. Ha igen, Olga annak is tudatában lesz, hogy az új kapcsolatban a legszebb oldaláról megismert férfi (ember) minden virtusa is csak illúzió. 

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Kovács Rita --


További írások a rovatból

irodalom

Történelemleckék és egyéb történetek Történelemleckék és egyéb történetek
Margó 2019 – Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve, Nádas Péter: Leni sír, Bödőcs Tibor: Meg se kínáltak és Kukorelly Endre: CéCéCéPé
irodalom

Leülni vagy nem ülni? Leülni vagy nem ülni?
A 2019-es Margódíj-átadó
irodalom

Az egyszerűség ereje Az egyszerűség ereje
Prae Műfordító Tábor, beszámoló, 5. nap
irodalom

Ha lehet, akkor éljen és mozogjon Ha lehet, akkor éljen és mozogjon
Prae Műfordító Tábor, beszámoló, 1. nap

Más művészeti ágakról

színház

Megismerni a cigányságot Megismerni a cigányságot
Lakatos Menyhért Füstös képek című regénye alapján készült előadáson jártunk
Háttérbeszélgetés Balog Józseffel a Thealter nemzetközi színházi fesztivál indulásáról és működéséről, kapcsolatrendszerekről, a fiatalok lehetőségeiről
Beszámoló a 16. Cinefest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválról
Interjú Tero Kuitunen tervezővel, a Wild at Heart című kiállítás kurátorával


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés