bezár
 

gyerek

2018. 04. 28.
Háborúk és békék
Kettős könyvbemutató a 25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Móra Kiadó két fantasyt is megjelentetett a közelmúltban. A Könyvfesztiválon mutatták be Majoros Nóra Pityke és prém valamint Zágoni Balázs A Gömb című ifjúsági regényét. A szerzőket és a kötetek szerkesztőit Dávid Ádám, a Móra Kiadó szerkesztője kérdezte. Molnár Ilona és Molnár Levente szinkronszínészek részletek felolvasásával gazdagították a könyvbemutatót.

Elsőként rövid részletet hallhattunk a Pityke és prémből. Dávid Ádám Majoros Nórát arról kérdezte, miként jött létre a kötet címe, és mit lehet tudni a történetben megjelenő két népcsoportról. Az idő rövidsége nem engedte, hogy az összetett társadalomképet teljes egészében fel lehessen vázolni, de annyi világos lett, hogy egy nagyon megosztott társadalomról van szó, ahol kasztrendszerszerűen, különböző rendek léteznek. Az uralkodó rend, a pitykések, nemesek rendje, akik egy kicsit rokokó hangulatú világban élnek, kastélyokban, nagy gazdagságban. Az ő vezetőjük a pitykekirályné, aki a legnagyobb kincs és a legnagyobb kastély birtokosa. A prémesek pedig ugyanennek a társadalomnak a kitaszítottjai, ők az erdő vademberei, akik állatprémekben járnak, nomád, és meglehetősen vad népek. Természetesen ez a két népcsoport szívből utálja egymást. Van egy harmadik népcsoport, akik a pitykések alatt helyezkednek el, ők a pórok, valamint létezik egy Körkubik elnevezésű népcsoport is. A történetben tehát négyféle rend mutatkozik meg: vannak az uralkodók és azok szolgái, rajtuk kívül pedig a kitaszítottak és a külföldiek. Utóbbiak valamilyen oknál fogva nagyon ragaszkodnak a demokráciához, és segíteni akarnak a két sanyarú sorban lévő népcsoportnak, szeretnék megtanítani őket is arra, hogy mi is az a demokrácia. Ez persze nem megy egyszerűen, hiszen nem lehet egy társadalomképet csak úgy ráerőltetni másokra.

Majoros Nóra

Dávid Ádám kiemelte, hogy az izgalmas kalandregény egyik legfontosabb vonása, hogy háromdimenziós, hús-vér szereplőkkel találkozhatunk, akik már az első pillanattól izgalmasak és vagy a szívünkbe zárjuk őket, vagy éppen nagyon ellenszenveseknek tűnhetnek. A történet két főszereplője, Prillaszári királykisasszony és Móg, a kitaszított vadember hosszú utat járnak be földrajzi és lelki értelemben egyaránt. Majoros Nóra számára azért volt fontos ez az utazás, mert a kalandregény két egységre bontható. Az első egységben mindegyik karaktert megismerjük, illetve azt is, hol helyezkednek el a történetben, miközben gyülekeznek a viharfelhők. A második részben kitör a vihar, és összekuszálódnak a szálak. Rét Viktória, a kötet szerkesztője a stilisztikai szerkesztésen felül ügyelt arra, hogy ne legyen a történetben logikai bukfenc, ami egy terjedelmes kötet esetében komolyabb kihívás. Elmondása szerint Majoros Nóra nagyon pontosan írta meg a történetet, és elárulta azt is, hogy a szerkesztés mellett élvezetes volt olvasni is, a jól felépített és izgalmas világnak köszönhetően.

Zágoni Balázs és Rét Viktória

Zágoni Balázs Fekete fény című sorozatának első része, A Gömb meglehetősen komplex szituációval kezd, rögtön belecsap a történet közepébe. Dávid Ádám arról kérdezte a szerzőt, hogy mi motiválta a negatív utópia létrehozásában. Zágoni Balázs pontosan emlékezett arra, hogy 2013. január 2-án írta le az első sorokat, és már munkacímként is A Gömb elnevezést használta. Az egyik legfontosabb jellemzője ennek a képzelt jövőnek, hogy újra városállamok vannak, már nincsen Európai Unió, de nincsenek nemzetállamok sem, éhséglázadások törnek ki, és egyfajta új rend alakult ki, melynek szerves része, hogy a gyerekek megöröklik a szüleik adósságát. A könyv főszereplője, illetve a szülei azért költöznek ki a városból, hogy amikor a gyerek eléri a hároméves kort, ne kelljen aláírniuk ezt a kölcsönszerződést. Ezzel a szülők gyakorlatilag elvágják magukat mindenféle szolgáltatástól, amit a város nyújthat, de abban reménykednek, hogy ezzel megőrizhetik a szabadságukat. Kolóniák jönnek létre a város körül, a főhős éppen egy gombászkolónia tagja, de vannak például szemétgyűjtögetők, ketyerészők stb., próbálnak felhasználni mindent, ami megterem vagy újrahasznosítható. A város hatalma azonban egyre jobban kiterjed. A történt elején a főhős, Vik a gombászkolónia oszlopos tagjaként első portyázására indul, és belekerül a Gömbbe, ahová nem kerülhet be akárki, ez egyfajta kiválasztottságot jelent. Viket felkészítik a kolónia lakói és az édesapja is arra, hogy a Gömb egy veszélyes dolog, holott pontosan ők sem tudják, hogy micsoda, és arra intik, hogy kerülje a Gömbbel való találkozást, csakhogy erre nemigen van lehetősége. Vik ezekkel a kondíciókkal ugrik bele a Gömbbe, és innentől kezdetét veszi egy találkozástörténet, hiszen egy furcsa, nem földi, de legalábbis nem beazonosítható valamivel vagy valakivel találkozik. Egy biztos, hogy sokkal erősebb és hatalmasabb, mint Vik, de nem tudjuk, hogy van-e valaki, aki irányítja, ha van, akkor ki az, és milyen szándékokkal teszi, és egyáltalán mi történik azzal, aki belekerül egy Gömbbe.

Dóka Péter és Zágoni Balázs

Dóka Péter, a kötet szerkesztője szerint a történet nagyon letisztult, mentes a sallangoktól, az olvasónak az az érzése, hogy ott áll, ahol az események zajlanak. Szerkesztés során arra kellett törekednie, hogy ezt a letisztult stílust megőrizze, és hogy a regényben megjelenő jellegzetes erdélyi kifejezések megmaradjanak.

A könyvbemutató a Háború és békék címet kapta, bár A Gömb esetében háborúról nem igazán beszélhetünk, viszont a háború árnyéka rávetül a szereplőkre. A Pityke és prémben el is jutunk a háború küszöbéig. Dávid Ádám arról kérdezte a szerzőket, mi segítette őket abban, hogy a háború hangulatát meg tudják ragadni. Majoros Nóra esetében kiderült, hogy olyan álmai is vannak, melyek háborús helyzeteket jelenítenek meg, és az álmok során keletkezett képeket fel tudta használni az írás során. Zágoni Balázs regényében egy háborút megelőző állapot van jelen, és sokak számára nem is világos, hogy a háború küszöbén állnak. Ő többek között a középkori városállamok háborús mechanizmusaiból építkezett.

A közönség sorai

Majoros Nóra regénye is több éven keresztül készült, és ezalatt az idő alatt számos hatást tudott beleépíteni a regénybe. Például művészettörténeti, építészeti és botanikai képek segítették az írásban. Fontos volt, hogy a környezet, az erdők, a növények hitelesek legyenek. Nem mindegy, hogy az erdőben a szereplők gesztenyefa vagy tölgyfa mögé bújnak, ahogy az sem mindegy, hogyan változik a táj. Ezek mellett sokat hatottak rá Mijazaki Hajao rajzfilmjei, és azok zenéi. Zágoni Balázs forgatókönyveket is ír, A Gömbbel kapcsolatban sokan megjegyezték, hogy filmszerű a stílusa. Az írás során egy amerikai származású, de Oxfordban élő író segítette, illetve jövőkutató honlapokon található érdekességeket is beépített a történetbe. Sőt voltak olyan dolgok is, melyeket 2013-ban leírt, akkor még nem léteztek, de ma már igen.  

A bemutató végén a szerzők és a szerkesztők elmondták, mely karaktert kedvelik a legjobban a művekben. Majoros Nórát továbbra is foglalkoztatja Govarinda, az egyik ikerkirálykisasszony sorsa, az ő története maradt leginkább nyitva, és ő az, akivel kevesebb kaland történik a könyvben, de látszik, hogy sok minden vár még rá a jövőben. Rét Viktóriának Móg a kedvence, mert nagyon izgalmas karakter és jól beszél, de az összes szereplővel kapcsolatban érdekes gondolat, hogy a könyv vége után mi történhet velük. Zágoni Balázsnak az egyik kedvence egy kamaszlány, Ajla, akit nehéz feladat volt megírni, a másik pedig Rod, a titkos ügynök, akiről kiderül, hogy különleges kapcsolata van Vikkel. Dóka Péter számára is Rod vált kedvenccé, aki annyira rejtélyes, hogy a főszereplő sem tudja megfejteni, sőt az olvasó is könnyen bedől neki.  

Fotó: Bach Máté

nyomtat

További írások a rovatból

Elhunyt Christine Nöstlinger
A „…kézifékes fordulást is tud” című gyerekirodalmi tanulmánykötet bemutatása az Ünnepi Könyvhéten
gyerek

HUBBY-díjas a PRAE.HU írója, szerkesztője HUBBY-díjas a PRAE.HU írója, szerkesztője
Mészöly Ágnes és Péczely Dóra is részesült Év Gyermekkönyve Díjban

Más művészeti ágakról

irodalom

Tömény inspiráció Tömény inspiráció
FISZ-tábor 2. nap
Szubjektív, beszámoló, Bánkitó ’28


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés