A pillanatnyilag még csak felolvasószínházi változatban létező darabból – ami kifejezetten a Dunapest Fesztiválra készül – Molnár T. Eszter és Totth Benedek írók, Ördög Tamás, az előadás rendezője, valamint a Pro Progressione képviseletében Péter Benjamin olvasott fel részleteket, életre keltve a magyar társadalom típusfiguráit.

A Forgalmi kitérő egy szerető csúfos lebukását meséli el, ami a zsúfolt villamoson családi drámába fordul. Juli, a 39 éves, önértékelési gondokkal küzdő franciatanárnő titokban találkozik férje legjobb barátjával, Ákossal, a 39 éves, nős, háromgyerekes, jóképűnek mondott vállalkozóval, aki annak ellenére, hogy az apósa államtitkár, már régen elherdálta a családi vagyont, és súlyos adósságokba verte magát. A fél éve tartó viszonyról felesége, Anikó (32), mit sem sejt. Juli nem ilyen szerencsés, férje, Tibor, a 40 éves mérnök és honvéd százados gyanakszik, bár sejtelme sincs, hogy ki lehet a harmadik fél.

Egészen addig, amíg az egyik megállóban fel nem száll a villamosra, és egy kínos közjáték után le nem buktatja feleségét és Ákost. A veszekedésből aztán a fegyver előkerülésével igazi dráma lesz, amit a bravúrosan megírt mellékszereplők változtatnak vígjátékká. A karót nyelt BKV-ellenőr és a csodabogarakat reprezentáló hittérítő – aki a paráznaságot tartja a legnagyobb bűnnek – ismerős emlékképeket ébreszthet a fővárosi tömegközlekedést használó emberekben.

Ahogyan az utazás során a gondolataink el-elkalandoznak, úgy lép ki néhol a darab is saját valóságából, és flashbackekből, lopva megejtett chatelésekből lassan kirajzolódnak előttünk az előzmények, egyre jobban belebonyolódunk a hazugságok hálójába.

Hogy mi történik Julival, Tiborral és Ákossal, mire a villamos befut a végállomásra, arra a Margó Fesztiválon nem kaptunk választ, a Dunapest Fesztiválon azonban majd bárki az előadás részesévé válhat, ha felszáll a 2-es villamosra.

Fotó: Bach Máté