bezár
 

irodalom

2018. 06. 12.
Minden Mohácsi-darab egy halálugrás
A Mohácsi-testvérek Múltépítés című drámakötetének bemutatója a Radnóti Színházban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Hiánypótló kötet született a József Attila Kör (JAK) és a PRAE.HU jóvoltából, mostantól kapható ugyanis a Mohácsi-testvérek – Mohácsi István és Mohácsi János – első gyűjteményes drámakötete, mégpedig Múltépítés címmel. Az öt mű – Csak egy szög, 56 06 – őrült lélek vert hadak, Egyszer élünk, avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe, A csillagos ég, avagy a nemzetközi sikerre való tekintet, e föld befogad, avagy SZÁMODRA HELY – a JAK Színtext sorozata második kötetében kapott helyett Herczog Noémi szerkesztő és a szerzők párbeszédének következményeképpen, különlegessége pedig, hogy kivétel nélkül olyan darabokról van szó, melyek a szerzőpáros saját alkotásai, nem pedig átiratok.

A saját jelzőt azonban ennek ellenére máris újra kell értelmeznünk, hiszen a művek születése a társulat közös munkáját dicséri. A Mohácsi testvérek munkamódszerére ugyanis jellemző, hogy a szöveget átengedik a színészeken, szituációkon keresztül a játszók is hozzátesznek valamit a készülő előadáshoz. Ezek az elejtett félmondatok, poénok állnak össze aztán azzá, amit majd a néző lát. Így egy-egy dráma szerzőjének illendőbb lenne az egész társulatot megnevezni, a megelevenedő figurák jellemében ugyanis a közösség gondolkodásmódja köszön vissza. Épp ezért fontos a Múltépítésben az egyes drámák elején megjelenő színlap, mintegy jelezve, hogy a darab nem függetleníthető a játszóktól.

Ez a társulatközpontúság meghatározó szereppel bír a színpadi változat készítésekor, az Egy piaci napot – melynek több szereplője is tiszteletét tette a könyvbemutatón – például Mohácsi János el sem tudta volna képzelni a Radnóti Színház társulata nélkül. Egy összetartó közösség és az együttgondolkodás tehát az alkotási folyamatban felülír minden más személyi vagy szakmai kötődést. A munkamódszer azonban korántsem valamiféle biztonsági játék része, csupán könnyebbséget jelent az alkotók számára, és biztosabb terepet nyújt az új formák kipróbálásához. Biztonság és kísérletezés egyszerre.

Mint ahogy a könyvbemutatón többször elhangzott, a próbaidőszak a Mohácsi testvéreknél egy rendkívül demokratikus folyamat, amikor színész, jelmez- és díszlettervező, koreográfus és zeneszerző hozzáadja saját magát ahhoz a kerethez, amit a Mohácsi testvérek biztosítanak. A zenéből – ami a darabokban nem egyszer egész felvonásokat határoz meg és inspirál – az érdeklődők is kaphattak egy kis ízelítőt, megidézve az előadások különleges hangulatát.

Mohácsi Iso István és Herczogh Noémi, a kötet szerkesztője

Ahhoz azonban, hogy egy formálható és tartalmas alapanyag kerüljön az alkotók kezébe, pontos és összehangolt munka szükséges a testvérpár részéről. A vezérelv, cél és szándék felállítása János feladata, míg az olyan szituációk kidolgozása, ahol a lehető legtöbb szál szabadon maradhat, István munkáját dicséri.

Iso

A nyitottság és nagy szabadság azonban olykor érdekes helyzeteket szül, Khell Zsolt, a kötetben szereplő darabok díszlettervezője például úgy fogalmazott: „Tapogatózunk, mint a banya hajnalban”. A színészek többsége persze élvezi ezt a kreatív folyamatot, Radnay Csilla például kifejezetten jónak gondolja azt a demokratikus színházat, ami a testvéreket jellemzi, míg László Zsolt és Kelemen József bevallották, hogy mivel egy teljesen más típusú színjátszást tanultak, ez a fajta improvizációra épülő alkotófolyamat – ami egyébiránt egyre inkább a magyar színház sajátja – távol áll tőlük, és komfortosabban érzik magukat, amikor egy kész, befejezett történet szövegkönyvét tartják a kezükben.

Mohácsi János

Ez azonban a Mohácsi testvérek színházában nem valósulhat meg, minden karakter személyre szabott, úgy senki nem állhat színpadra, hogy a figurája mögött nincs gondolat, a végeredményt pedig sokszor csak a premier után, az első nézői reakciókból tudják leszűrni. Hiszen „minden Mohácsi-darab egy halálugrás”, a Múltépítés pedig ennek az új színházi iránynak egy kiváló lenyomata.

Fotó: Bodnár Patrícia

nyomtat

További írások a rovatból

irodalom

Nevelési céllal értelmetlen tabukról beszélni Nevelési céllal értelmetlen tabukról beszélni
JAK műfordító-tábor 2018, negyedik nap
II. Magyar Könyvkiadók Napja Szegeden, első nap
irodalom

A díszlépés egy értelmetlen lépés A díszlépés egy értelmetlen lépés
JAK műfordító-tábor 2018., harmadik nap
irodalom

Tánc a mandulafában Tánc a mandulafában
JAK műfordító-tábor 2018., második nap

Más művészeti ágakról

színház

Ha a pápát Johannának hívnák Ha a pápát Johannának hívnák
A pápanő ősbemutatója a József Attila Színházban
színház

Shakespeare leporolva Shakespeare leporolva
Beszélgetés Závada Péterrel színházi Shakespeare-átírásokról
Zurbó Dorottya: Könnyű leckék
gyerek

Az elvarázsolódás igénye Az elvarázsolódás igénye
Meseterápia – Hogyan forduljunk a gyermekekhez?


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés