bezár
 

irodalom

2018. 10. 07.
Az elmaradt és elfeledett dolgok könyve
Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem. Magvető, 2018.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Krusovszky Dénes öt kiváló verses- és egy novelláskötet után most egy nagyregénnyel jelentkezett, mely a könyv fülszövege alapján egy „kontinenseken átívelő regény”, középpontjában a személyes- és társadalmi emlékezettel. A könyv olvasása közben azonban egyre inkább az volt az érzésem, hogy ennél többről van itt szó.

A történet négy idősíkot érint. 1990-ben Amerikában egy ismeretlen férfi autóbalesetben életét veszti. 2013-ban a narrátor, Bálint egy csúnya veszekedés után hirtelen felindulásból elindul a városba, ahol felnőtt, egy régi barátja esküvőjére. 1986-ban egy titokzatos ápoló magnóra veszi egy haldokló betege utolsó vallomását, 1956-ban egy tüntetésen különös dolgok történnek. Végül 2017-ben összeérnek a szálak egy addig csak sejthető, majd hirtelen kirajzolódó rendben.

Bálint, a történet főhőse és egyben narrátora életének talán legválságosabb időszakának közepébe csöppenünk már a legelső oldalakon. Egy, a szülei válása miatt sérült, kapcsolataiban meglehetősen felszínes fiatalember szerelmi drámáját, majd a Debrecenbe tartó vonatúton múltja poklának bugyraiban való alámerülését, útkeresését élhetjük át vele együtt. Ahogy lassan kibontakoznak múltja fontosabb eseményei, világossá válik, hogy Bálint a gyors menekülésben és alkalmasint az alkoholban találja meg a vigaszt a problémái ellen. A rövid amerikai bevezetés után a regény második részében az újságíróként dolgozó Bálint hazatér Debrecen melletti szülővárosába (Krusovszky egyébként debreceni születésű költő-szerkesztő-műfordító), találkozik régi cimboráival, és elkezd kérdezősködni a város politikai életéről egy jó kis cikk reményében. Az esküvő előtti este ivászatba és randalírozásba torkollik, és a banda a régi tüdőszanatórium omladozó épületében köt ki, ahol a fiú véletlenül ráakad egy régi magnókazettára, ami aztán a történet középpontjává válik.

A könyv egy rövid és négy terjedelmesebb részből áll, melyek a már említett négy idősávban játszódnak. Bálint útkeresését visszafelé haladva követhetjük nyomon, kezdve a hazaúttal, a találkozással gyerekkori barátaival, majd az esküvővel, mely a történet csúcspontja. Bálint gimnáziumi legjobb barátjánál, Tubánál húzza meg magát, aki a múlt, a poros kisváros és a kétkezi munka megtestesítője egyben. Tuba súlyos titkot hordoz, mely a vesztét is okozza, és Bálint sok más mellett ezt se hajlandó észrevenni, csak mikor már túl késő. Tuba öccse és barátai éppen hatalomátvételre készülnek a kisvárosban úgy, hogy alulról építkezve mindenhova bedolgozzák magukat, majd a megfelelő pillanatban behajtják a szívességeket, amikkel tartoznak nekik. Ezek a fiatalok a házasulandó párral, Dorkával és Rolanddal együtt a lehetőségeket keresik, és ki is használják ezeket, tudatosan építve nem túl bonyolult életüket. Szintén fontos szereplő a tüdőgondozóban dolgozó névtelen ápoló, aki haldokló betegével titkos szövetséget köt, ami aztán menekülésre kényszeríti majd. A hazaút és az esküvő közötti elbeszélésszerű rész ebben a kisvárosi szanatóriumban játszódik, ahol az ápoló és betege közti kapcsolaton keresztül sok minden kiderül a város történelmi múltjából, melyekre már szinte senki nem emlékszik. Ezért lesz fontos a beteg, Aszalós Ferenc vallomása, aki talán az utolsó szemtanúja egy olyan fontos eseménynek, mely lassan feledésbe merül. A kazetta megtalálása, majd újbóli elvesztése, és végül a titokzatos ápoló személyére adott megfejtés szép keretet ad a történetnek, és egyben kulcsa lesz a Bálint és édesapja közti kapcsolat összefoltozásának.

Rengeteg apró utalást találunk a múlt és jelen politikai és történelmi eseményeire: a szanatórium betegei éppen a csernobili katasztrófa következményei miatt aggódnak, de felelevenednek az ’56-os események; Bálint jelenében a migrációs válság, a cigánykérdés, a korrupció, a Reflex nevű online portál, aminek dolgozik, és amit hirtelen felvásárol egy médiacég… A kivándorlás visszatérő motívuma a regénynek, több szereplő is külföldre költözik, végül az egyébként eleinte harcolni akaró Bálint is feladja, és Bécsben kezd új életet. Az olvasó úgy érezheti, hogy mint ahogy a múltbéli eseményekről sem szabad beszélni, a jelen történései is csak úgy zajlanak körülöttünk, de a lényeges dolgokról nem lehet, vagy nem tudunk beszélni, nincsenek kimondva. Ezzel párhuzamban áll az, hogy míg a fő hírek reprezentálnak egy korszakot, közben olyan elfeledett, elhallgatott történetek kerülhetnek elő, amik teljesen más megvilágításba helyeznek mindent. Az egyén szempontjából legalábbis biztosan.

A regény érzékeny és egyszerre hajszálpontos leírást ad az emlékezetről, a múltbéli események megfoghatatlanságáról, családi kapcsolatokról, elmúlásról. A keserédes nosztalgia keveredik a jelenben történő útkereséssel, mely út bármelyikünké lehetne. Krusovszky egészen közel merészkedik, nem fél feltárni a legmélyebb rétegeket, melyet tálcán kínál az olvasónak. Ezért volt élmény olvasni Krusovszky első regényét, magaménak éreztem, rég tudtam ennyire azonosulni szereplőkkel, történetekkel. Számos helyen megjelenik a „ha másképp történt volna” utáni vágyakozás, ám a könyv címe ellenére mégis egy pozitív üzenettel zárul: „akik már nem leszünk sosem, épp annyira mi vagyunk, mint akiknek hisszük magunkat” (539).

Fotó: Hirling Bálint

nyomtat

További írások a rovatból

Három holló, Budapest, 2018. december 7.
irodalom

Egy furfangos örmény kalandozásai Erdélyben Egy furfangos örmény kalandozásai Erdélyben
Pálffy Gyula Szenkovits Marci mókái című anekdotagyűjteményének újrakiadása elé (Romanika Kiadó, Budapest, 2018.)
irodalom

Punk zen Punk zen
Ferdinánd Zoltán - Nagy M. Hedvig: Feles
irodalom

A mindenség ura jó kiindulópont A mindenség ura jó kiindulópont
Interjú Varga László Edgárral

Más művészeti ágakról

gyerek

Villu szerint a világ – egy „no problem novel” Villu szerint a világ – egy „no problem novel”
Anti Saar: Így mennek nálunk a dolgok. Cser Kiadó, 2018.
art&design

Romváry-emlékkönyv Romváry-emlékkönyv
Romváry Ferenc: Romváry Ferenc, a képtárcsináló : curriculum vitae. Romváry Ferenc (magánkiadás, a Kieselbach Galéria támogatásával), Budapest, 2017, 407 oldal
art&design

Kelet kávézó, hétfő este Kelet kávézó, hétfő este
Kurátori tevékenység: elmélet és gyakorlat határán?


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés